India a blokkláncot nem a pénzügyi rendszer megkerülésére, hanem annak újraprogramozására használja: az ország elindította a vállalati kötvények tokenizációját célzó Demat 2.0 pilotprojektet.
A kezdeményezést az indiai értékpapírpiaci felügyelet, a Securities and Exchange Board of India (SEBI), valamint az ország jegybankja, a Reserve Bank of India (RBI) közösen indította el.
A cél az, hogy a vállalati kötvények kibocsátása, nyilvántartása, adásvétele és elszámolása egy elosztott főkönyvi technológiára épülő infrastruktúrán történjen.
India modellje azért különösen érdekes, mert nem egy új, párhuzamos kriptopiaci rendszert épít. A tokenizált értékpapírokat közvetlenül a már működő, szabályozott pénzügyi infrastruktúrába illesztik be.
Már több mint 1000 crore rúpiányi kötvény került a rendszerbe
A pilot első szakaszában három vállalat összesen 1025 crore rúpiának megfelelő, mintegy 116 millió dollár értékű kötvényt bocsátott ki tokenizált formában.
Az első tranzakciót a SEBI hivatalos tájékoztatója szerint a REC Limited hajtotta végre szeptember 7-én.
Az állami hátterű energetikai finanszírozó 500 crore rúpiát vont be 18 befektetőtől. Ezt követte a Larsen & Toubro, amely szintén 500 crore rúpiás kibocsátást hajtott végre, míg az IIFL Finance 25 crore rúpiát gyűjtött egyetlen befektetőtől.
A Larsen & Toubro a saját közleménye szerint hároméves futamidejű, tokenizált kötvényt bocsátott ki. A tranzakció azt is megmutatta, hogy a rendszer nem kizárólag állami vállalatok számára készülhet: idővel a magánszektor és a nem banki pénzügyi szereplők is bekapcsolódhatnak.
A digitális kibocsátás egyik legfontosabb előnye az elszámolási idő lerövidítése. A SEBI szerint a kibocsátók akár már a jegyzés napján hozzájuthatnak a forráshoz, miközben a hagyományos folyamat jellemzően két-három napot vesz igénybe.
A digitális kötvény mellé digitális pénz érkezik
A Demat 2.0 nem önmagában tokenizálja a kötvényeket. A rendszer a tokenizált értékpapírokat az RBI nagykereskedelmi digitális rúpiájával kapcsolja össze a Unified Market Interface nevű infrastruktúrán keresztül.
Ez teszi lehetővé az úgynevezett atomikus delivery-versus-payment elszámolást. Ennek lényege, hogy a kötvény és az ellenérték egyetlen, összehangolt tranzakcióban cserél gazdát.
A vevő nem kerül olyan helyzetbe, hogy már elküldte a pénzt, de még nem kapta meg az értékpapírt, és az eladó sem marad teljesítés nélküli kitettségben.
A jegybank digitális rúpiáról szóló tájékoztatója szerint a nagykereskedelmi e-rúpia elsősorban pénzügyi intézmények közötti elszámolásra és nagy értékű tranzakciókra szolgál. A Demat 2.0 ezt a logikát terjeszti ki a vállalati kötvények piacára.
A tokenizált kötvényekhez kapcsolódó kuponfizetéseket és tőketörlesztéseket okosszerződések automatizálhatják. Így a kifizetések közvetlenül a befektetők digitálisrúpia-tárcájába kerülhetnek, kevesebb manuális adminisztrációval és kisebb hibalehetőséggel.
Fontos különbség a kriptovaluta-piachoz képest, hogy a befektetőknek nem feltétlenül kell új, nyilvános blokklánctárcát létrehozniuk.
A tokenizált kötvények a meglévő dematszámlákhoz kapcsolódhatnak, vagyis a felhasználói élmény közelebb marad a hagyományos értékpapír-befektetéshez.
Nem új eszköz, hanem új piaci infrastruktúra
A tokenizáció nem változtatja meg a kötvény jogi természetét. A kibocsátó visszafizetési kötelezettsége, a kamat, a futamidő és a befektetői jogok ugyanúgy érvényben maradnak, mint a hagyományos kötvényeknél. A hitelminősítésre, a tájékoztatásra, a kötvényesi képviselőkre és a befektetővédelemre vonatkozó szabályok továbbra is alkalmazandók.
Ez a megközelítés különösen lényeges a szabályozott piacon. India nem azt akarja elérni, hogy a vállalati adósságpiac teljes egészében nyilvános blokkláncokra költözzön.
Ehelyett engedélyhez kötött, zárt infrastruktúrát épít, amelyben a letétkezelők, a tőzsdék és más kijelölt pénzügyi intézmények működtetik a hálózat csomópontjait.
A pilotban a központi értéktárak, a tőzsdék, bankok és fizetési infrastruktúrák is szerepet kapnak. Ez a felépítés a közép-európai piacok számára is tanulságos lehet: a tokenizáció akkor válhat tömegessé, ha nem különálló technológiai szigetként jelenik meg, hanem összekapcsolódik a meglévő elszámolási és felügyeleti rendszerekkel.
Az indiai program három lépcsőben bővülhet. A jelenlegi szakaszban elsősorban intézményi befektetők vesznek részt a vállalati kötvények kibocsátásában.
A következő fázis a másodlagos piaci kereskedést és a lakossági hozzáférést nyithatja meg, a harmadik szakaszban pedig további szabályozott intézmények és más pénzügyi eszközök tokenizációja is napirendre kerülhet.
A következő nagy próba ezért nem az lesz, hogy működik-e a technológia az első kibocsátásoknál. Hanem az, hogy kialakul-e elegendő likviditás a másodlagos piacon, átjárhatóvá válik-e a hagyományos és a tokenizált értékpapír-nyilvántartás, illetve a lakossági befektetők számára valóban egyszerűbbé válik-e a hozzáférés.
Ha India ezeket a kérdéseket is megoldja, a Demat 2.0 nem csupán egy új kötvénykibocsátási módszer lehet.
A program mintát adhat arra, miként kapcsolható össze a blokklánc, a központi banki digitális pénz és a hagyományos értékpapírpiac anélkül, hogy a jogi és felügyeleti keretek felbomlanának.
Olvastad már? A HYPE árfolyama 78 dollárig esett
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.