A kriptovaluták intézményi terjedését eddig nemcsak az árfolyamkockázat lassította, hanem az is, hogy a befektetési tanácsadók és alapkezelők számára sokszor nem volt egyértelmű, pontosan ki és milyen feltételekkel őrizheti az ügyfelek digitális eszközeit. Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) most ismét napirendre vette a kérdést.
A Custody Rule módosítása augusztus 25-én az Office of Information and Regulatory Affairs, vagyis az OIRA elé került.
A Fehér Ház költségvetési hivatalán belül működő szervezet azokat a szabályozási terveket vizsgálja, amelyek jelentős gazdasági hatással járhatnak.
A nyilvántartás szerint a kezdeményezés jelenleg „pending review” státuszban van, és gazdaságilag jelentős szabályozásként kezelik.
Fontos különbség, hogy ez még nem hatályos szabály, és nem is a végleges javaslat nyilvánosságra hozatala. Az SEC egyelőre csak a tervezetet küldte tovább felülvizsgálatra. Az OIRA módosításokat kérhet, a bizottságnak pedig a későbbiekben újra elemeznie és szavaznia kell a dokumentumról.
A SEC szabályozási menetrendje alapján a hivatal legkorábban 2026 októberében teheti közzé a hivatalos javaslatot. Ez azonban inkább tervezett időpont, mintsem kötelező jogi határidő.
Ha a dokumentum valóban megjelenik, legalább 60 napos társadalmi egyeztetés következik, amely alatt a pénzügyi intézmények, kriptovállalatok, alapkezelők és befektetők is benyújthatják észrevételeiket.
A lehetséges irányok között szerepelhet a minősített letétkezelők körének bővítése, a kriptovalutákra specializálódott szolgáltatók pontosabb elismerése, illetve a több aláíráson vagy több fél által ellenőrzött technológián alapuló megoldások szabályozási elfogadása.
Egy, az SEC kriptomunkacsoportjához benyújtott modelljavaslat például az MPC- és multisig-rendszereket is alkalmasnak tartaná bizonyos letétkezelési célokra, ha azok megfelelő elkülönítést, biztonságot és független ellenőrzést biztosítanak.
Az amerikai szabályozó közben már tett egy átmeneti lépést: 2025 szeptemberében a munkatársak no-action állásfoglalásban jelezték, hogy bizonyos feltételek mellett nem javasolnak szankciót, ha a befektetési tanácsadók állami alapítású trust társaságokra bízzák a kriptoeszközök őrzését.
Ez enyhítette a piac bizonytalanságát, de nem helyettesíti az átfogó szabálymódosítást.
Következésképpen az iparági szereplőknek még várniuk kell. A javaslat elfogadása után is több lépcső – nyilvános véleményezés, újabb elemzés, bizottsági szavazás és végleges kihirdetés – választja el a piacot a kötelező megfeleléstől. A tényleges alkalmazás ezért akár évekkel később kezdődhet.
Felszabadíthatja-e az intézményi keresletet a custody reform?
A letétkezelési szabályok tisztázása kétségtelenül lebontana egy jelentős akadályt, az intézményi érdeklődés azonban már most is látható. Az amerikai spot bitcoin ETF-ekről készített, 13F-bejelentéseken alapuló elemzések szerint az intézményi befektetők a 2026 második negyedévében 7,5 százalékkal, 498.389 BTC-ről 535.723 BTC-re növelték állományukat.
Mindez annak ellenére történt, hogy a bitcoin árfolyama ugyanebben az időszakban 14,2 százalékkal esett. Az intézményi tulajdon aránya így 38,4 százalékról rekordot jelentő 44,2 százalékra emelkedett, miközben az ETF-ek teljes Bitcoin-állománya 6,6 százalékkal, 1.211.322 BTC-re csökkent.
A kontrasztos mozgás arra utal, hogy a professzionális szereplők vásároltak, miközben más befektetői csoportok csökkentették kitettségüket.
Az ETF-ek ugyanakkor kényelmes belépési pontot jelentenek a hagyományos pénzügyi szereplőknek. Egy bank, nyugdíjalap vagy vagyonkezelő ugyanis így nem feltétlenül tart közvetlenül bitcoint, hanem szabályozott értékpapíron keresztül szerez árfolyamkitettséget. A közvetlen tulajdonlásnál azonban már előkerülnek a technikai és működési költségek.
A kriptovaluta-letétkezelés éves díja jellemzően néhány bázisponttól akár 15 bázispontig terjedhet, miközben a biztosítási fedezet kialakítása több százmillió dolláros kapacitást igényelhet.
A piaci becslésekben 200–750 millió dollár közötti biztosítási limitek is megjelennek, ám a digitális eszközök biztosítási piaca még jóval szűkebb, mint a hagyományos értékpapíroké.
Ez különösen a kisebb amerikai befektetési tanácsadókat állíthatja nehéz helyzetbe. Számukra a technológiai audit, a belső kontrollrendszer, a jogi megfelelés és a biztosítás költsége arányosan magasabb lehet.
Magyar és közép-európai alapkezelők esetében ugyanez közvetetten jelentkezhet: az amerikai szabályozási modell változása idővel hatással lehet a globális letétkezelők szolgáltatásaira és díjstruktúrájára is.
Az ETF-ek után jöhet a közvetlen kriptokitettség
Az SEC kezdeményezése ezért nem pusztán technikai jogszabály-módosítás. A valódi tét az, hogy az intézményi befektetők a szabályozott ETF-ekből továbblépnek-e a közvetlen bitcoin- és más kriptoeszköz-tulajdonlás felé.
Ehhez azonban nem elég a jogi bizonytalanság csökkentése. A befektetőknek átlátható felelősségi szabályokra, megfelelő biztosításra, több szintű hozzáférés-védelemre és versenyképes költségekre is szükségük lesz.
A következő hónapokban ezért nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy megszületik-e egy új SEC-javaslat, hanem az, hogy az milyen szélesre nyitja a kaput a bankok, trust társaságok és kriptospecialista letétkezelők előtt.
Olvastad már? A Fed szerint a tokenizált betétek 700 milliárdot vonhatnak el a bankoktól
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. augusztus 29. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. augusztus 28.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.