A maximálisan forgalomba hozható bitcoinérmék száma a matematika által korlátozott. Ha a jövőben bármilyen súlyelágazás (hard fork) tokenekkel árasztaná el a piacot, akkor is biztosak lehetünk benne, hogy a 21 millió bitcoint soha nem fogjuk elérni.

A képletbe persze bele kell számítanunk azt a legalább 3 millió érmét, amely különböző okokból visszaállíthatatlanul elveszett; valamint Satoshi egymillióját – örüljünk hát annak, ha a piacon forgó bitcoinok száma valaha is eléri a 15-17 milliós értéket.

A Bitcoin-blokklánccal kapcsolatban végzett statisztikák szerint minden nap 0,3 – 4 milliárd dollár áramlik a bitcoinba.

Mindez részarányosan eltörpül, ha a vezető kriptopénz 150 milliárd dolláros kapitalizációjához viszonyítunk.

Ha nem vesszük figyelembe a „wash-trading”-et, a tőzsdéken napi szinten 1-3 milliárd dolláros értékben kereskednek bitcoinnal – és akkor még nem esett szó a tőzsdén kívüli (OTC) piacokról, amelyen a nagy bányásztársaságok, tőzsdék és más nagy játékosok értékesítik bitcoinjaikat. Az ezen a piacon zajló forgalmat csak nagyon nehezen tudjuk megbecsülni.

Az összes bitcoinnak csak egy kis aránya van tényleges mozgásban. Az érmék nagyobbik része pénztárcákban hever, digitális por hull rájuk. A jövőben viszont az összes elérhető bitcoin elérheti, sőt meg is haladhatja a 21 millió dollárt … a maga módján. Minden csak nézőpont kérdése.

M0 vs. M1, M2 és M3

Olyan korban élünk, amelyben a Fed elnöke digitális aranynak nevezi a bitcoint. Ha mindez tovább folytatódik, a klasszikus pénzügyi világ befogadása karnyújtásnyira kerül. A bitcoint aztán majd mások is aranyként fogják emlegetni.

Az aranynak elképesztő belső értéke van. Egy tonna arany kibányászása manapság drágább, mint amennyiért később értékesíthető lenne a piacon.

Ez persze nem számít. Egy tonnát ebből a nemesfémből különböző intézmények és származtatott ügyletekkel kereskedő tőzsdék képesek több tucat, vagy több száz tonna digitális arannyá szaporítani, amelyekkel végül az árupiacokon kereskednek.

Ha pénzeszközökről van szó, azokat különféle kategóriákba sorolhatjuk. Az önmagukat fedező eszközök (arany, BTC) az M0 kategóriába tartoznak.

Egy adott mögöttes eszközzel fedezett derivátumot M1-gyel jelölünk. A Bakkton kereskedhető bitcoinalapú határidős ügyletek például M1-derivátumok. Az M1-eszközökből származtatott eszközöket M2-vel jelöljük – ezek azok, amelyeket például brókereknél lehet megvásárolni – és így tovább, és így tovább.

Ezek a származtatott eszközök már nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, mint a bitcoin (vagy egy aranyrúd), nem tárolhatjuk őket saját pénztárcában, és nem is fizethetünk velük… Egyedüli közös pont az áruk, amely a kereskedők számára éppen megfelelő. És, természetesen, minden derivátumnak rendelkeznie kell egy mögöttes fedezeti eszközzel.

Nagyon valószínű, hogy a BTC-ből származtatott piacok a jövőben hatalmasra nőnek majd.

Olvastad már? Kincskereső nyereményjáték a Kriptoworldön!

Az ilyen „mesterséges” bitcoinok száma többszörösen is túlnőheti majd a blokkláncon található érmék számát. Ilyen értelemben a piacon végső soron több lesz, mint 21 millió BTC.

Forrás: kryptomagazin.sk


Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon .

Legyen szép napotok! 🙂

Kezdőlap Fórumok Több mint 21 millió bitcoin – a származtatott piacokról

Ennek a témakörnek tartalma 0 hozzászólás, 1 résztvevő. Utolsó frissítés:  Mészáros András 5 napja, 10 órája telt el.

Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.