Sokáig úgy nézett ki, hogy a kriptó és a hagyományos bankrendszer közötti harc arról szól, hogy a kriptó kintről, egy alternatív univerzumból próbálja bedönteni a bankokat.
De ez a sztori mára teljesen megfordult. A kriptoipari cégek már nem akarnak lázadni a bankrendszer ellen. Sokkal inkább be akarnak ülni az igazgatótanácsi asztalhoz, hogy megkapják ugyanazokat a jogokat.
Pontosan ez az az átrendeződés, amit Elizabeth Warren amerikai szenátor és a kriptós lobbi mostani, egyre durvuló washingtoni háborúja, a Digital Chamber-rel az élen, megmutat.
A vita a felszínen száraz jogászkodásnak tűnik az OCC, a Számvevőszék, azaz a legfőbb amerikai bankfelügyelet engedélyeiről, de a valóságban ez egy hatalmi harc arról, hogy ki kaphatja meg a hivatalos „bank” címkét Amerikában.
Mit kifogásol Warren?
Elizabeth Warren, a kriptó egyik legismertebb washingtoni ellenfele, a napokban egy rendkívül dühös levelet küldött Jonathan Gouldnak, az OCC vezetőjének.
Warren nem kevesebbet állít, mint hogy a hatóság egyenesen megsérti a szövetségi banktörvényt azzal, hogy kriptós cégeknek ad banki engedélyeket.
A probléma szerinte az, hogy az OCC december óta legalább kilenc úgynevezett nemzeti trösztengedélyt hagyott jóvá olyan kriptós óriásoknak, mint a Coinbase, a Ripple, a Paxos, a Stripe, a BitGo, a Circle, a Fidelity Digital Assets, a Protego és a Crypto.com.
Warren szerint ezek a cégek a valóságban úgy viselkednek és olyan üzleti modellt akarnak futtatni tradinggel, fizetésekkel, hitelezéssel, stabilcoin-kibocsátással vagy stakinggel, ami messze túlmutat egy tröszttársaság szűk, engedélyezett keretein.
A szenátor logikája pofonegyszerű, szerinte ezek a kriptócégek lényegében teljes értékű bankként akarnak viselkedni, miközben okosan el akarják kerülni a banki engedélyhez kötött durva korlátozásokat, biztosítékokat és felügyeleti kötelezettségeket, ezzel veszélyeztetve a fogyasztókat.
Warren annyira felhúzta magát, hogy június 1-jei határidővel bekérette az összes charter-kérelmet a titkosított mellékletekkel együtt, a belső jogi elemzéseket, ráadásul az összes olyan kommunikációt, emailt, sms-t, ami a hatóság és Donald Trump, a családtagjai, vagy a Fehér Ház között zajlott ezekkel az engedélyekkel kapcsolatban.
Gould egyébként egy szenátusi meghallgatáson már visszaszólt Warrennek, mondván, az egyetlen politikai nyomás, amit érez, az pont a szenátortól jön.
Mivel védekezik a Digital Chamber?
A másik oldalon a kriptoipar, amelynek egyik legnagyobb hangja a washingtoni Digital Chamber azt mondja, hgy ne tessék hisztériázni, az OCC jóváhagyásai teljesen legálisak és megvédhetők a meglévő szabályozási keretek között.
Ők azzal érvelnek, hogy ezek az engedélyek nem teljes értékű banki licencek.
Ezek korlátozott nemzeti trösztengedélyek, amelyek elsősorban a vagyonkezelésre és az eszközök őrzésére adnak felhatalmazást, a törvény nem engedi nekik a hagyományos bankok legfontosabb fegyverét, a klasszikus, biztosított lakossági betétgyűjtést és a hagyományos hitelezést.
Magyarul a kriptósok szerint ők nem „átverni” akarják a rendszert, hanem a legális, szabályozott jogi sávban, a letétkezelés és az elszámolás terén akarnak biztonságosan működni.
Miért lett ez ekkora ügy?
A feszültség igazi oka az időzítés és a tempó. Ez a „trust charter” dolog már nem egy poros kis jogi kiskapu, hanem szinte iparági roharról beszélünk, mert egy alig 83 napos időszak alatt tizenegy kriptós vagy fintech cég adta be a kérelmét vagy kapott feltételes jóváhagyást.
Ez egy nyílt roham azért, hogy ki tudja előbb felépíteni a szövetségileg védett letétkezelési és elszámolási infrastruktúrát Amerikában.
A rohamot ráadásul egy nagyon finom, de fontos szabálymódosítás is begyújtotta. Idén március 2-án az OCC módosította a trösztbankokra vonatkozó szabályozást, és a lényeg, hogy kivették a szövegből a szűkebb, “tisztán bizalmi vagyonkezelési tevékenységek” kifejezést, és lecserélték a sokkal tágabb „egy tröszttársaság működése és a hozzá kapcsolódó tevékenységek” fordulatra.
Ez az OCC szerint pontosította, hogy a trust bankok bizonyos letétkezelési tevékenységeket is végezhetnek, de Warrenék ezt azonnal egy tágabbra nyitott kiskapunak látták.
A régi, hagyományos pénzügyi rendszer pontosan ettől lett ideges. Amíg a kriptó arról szólt, hogy a Coinbase listázza a legújabb kutyás coint, addig a Wall Street mosolyogva nézte kívülről a cirkuszt. Vicces internetes pénz.
A valódi pénz királya viszont még mindig a bank. De amikor a világ legnagyobb kriptós és fintech cégei már a szövetségi bankrendszer jogi előszobájában állnak sorba a nemzeti engedélyekért, a játék hirtelen véresen komollyá válik.
A tét ma már nem kevesebb, mint maga a „bank” státusz Amerikában, és ezt a régi bankok szeretnék megtartani maguknak.
Olvastad már? Az Egyesült Királyság szankcionálta a HTX tőzsdét
Kriptopiaci kutató, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Tűz. Kerék. Gőzgép. Bitcoin.
📅 Megjelenés: 2026. május 29. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. május 29.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.