A norvég kormány váratlan lépést jelentett be a kriptobányászok számára, év végéig ideiglenes tilalmat vezetnek be az új bitcoinbányász központok létesítésére.
Az indoklás szerint az ilyen tevékenységek túl sok áramot fogyasztanak, cserébe viszont alig hoznak hasznot az ország gazdaságának.
A környezetvédelmi és energiatakarékossági érvek mellett az is felmerült, hogy a kriptobányászat egyszerűen nem éri meg az állam szempontjából.
Azt nem tudjuk, hogy környezetvédelmi szempontból mikor fogják betiltani a magánrepülőgépekbe való üzemanyagot.
Csak kirakatintézkedés?
Karianne Tung, Norvégia digitalizációért és közigazgatásért felelős minisztere szerint a kriptopénzek bányászata óriási mennyiségű áramot igényel, de alig teremt munkahelyet, és szinte semmit nem tesz hozzá az adóbevételekhez.
Szerinte a kormánynak arra kell törekednie, hogy minél jobban korlátozza a kriptobányászatot, és az energiát inkább olyan iparágakba irányítsa, amelyek valóban hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, például a hagyományos energiaiparba. Amely Norvégiában olajkitermelést is jelent.
Így ironikus módon épp az a kormány akarja visszafogni a bányászatot, amely maga is aktív szereplő a fosszilis energiahordozók értékesítésében.
Ugyanakkor, míg az állam szigorít, a norvég vállalatok egészen másként gondolkodnak a bitcoin jövőjéről.
Vállalati szembenállás
Itt van például az Aker ASA, egy ipari óriás, amely jelenleg több, mint 750 BTC-t birtokol, mai áron ez több, mint 80 millió dollárt ér.
A K33 nevű kriptobefektetési vállalat is nemrég vásárolt 25 BTC-t, és a hírek szerint hamarosan 1000 BTC elérését tűzte ki célul.
Sőt, a Norwegian Block Exchange is bővíti bitcoinállományát, most 6 BTC-nél tartanak, de hónap végéig szeretnék elérni a 10-et.
Ez az egész helyzet olyan, mint amikor a főnök betiltja a kávészünetet, de a dolgozók azért csak beosonnak egy-egy csészéért. A norvég kormány és a cégek nagyon nem ugyanazt a játékot játsszák.
A játékelmélet senkit sem kímél
Ha kicsit távolabbról nézzük, láthatjuk, hogy a kriptobányászat megítélése világszerte megosztó.
Egyes országok, mint El Salvador, Fehéroroszország vagy Pakisztán, állami bányászprogramokat indítanak, és a felesleges energiát próbálják bevétellé, olcsóbb árammá és munkahelyekké alakítani.
Mások, mint Norvégia, éppen ellenkezőleg, le akarják állítani az egészet, attól tartva, hogy értékes erőforrások mennek veszendőbe.
Ami biztos, hogy a bitcoin mára komoly értékké vált, még azokban az országokban is, ahol a politika próbálja háttérbe szorítani.
A cégek pénzügyi tartalékként, fedezetként, hosszú távú befektetésként tekintenek rá.
A kormányok viszont gyakran a környezeti és gazdasági aggályokat emlegetik, hogy szavazókat szerezzenek, és ez a kettősség egyre élesebben jelenik meg a világban.
Olvastad már? Kriptós bűnözés zuhanóban: A Tron és az USDT is szigorúbb ellenőrzés alatt
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.