Le lehet védetni egy non-fungible tokeneket (NFT)? A bíróságok szerint ha bonyolult módon is, de lehetséges. Régi márkavédelmi törvényeket próbálnak alkalmazni az új digitális világra.
A védjegyeknek egyszerű oka van: segítenek felismerni, kitől vásárolsz. Így elkerülheted az utánzatokat. Ez a rendszer védi a cégek nehezen felépített hírnevét.
Ez kizárólagos jogokat ad egy cégnek a különféle szavakra, logókra vagy szimbólumokra, amelyek azt üzenik: „Ez a miénk!”
Az egész rendszer azonban zavarossá válik, ha a „termék” csak egy kódsor a blokkláncon.
A védjegy célja, hogy elkerülhető legyen a vásárlók megtévesztése. Arra a kérdésre válaszol: „Ki áll mögötte?”
A jog olyan fogalmakra épül, mint az egyediség és a kereskedelmi használat. Ezek segítenek megelőzni, hogy egy eladó termékeit összetévesszék egy másikéval.
Ezeknek az elveknek az alkalmazása az NFT-k decentralizált, vadnyugati világában komoly jogi fejtörést okoz.
Gyakori, hogy összekeverik a szerzői jogot és a védjegyet, pedig teljesen más a szerepük.
Hogy jobban megértsük:
- A szerzői jog a tényleges kreatív tartalomra vonatkozik – a képre, a dalra, a videofájlra. Az, hogy megvásárolsz egy NFT-t, nem jelenti azt, hogy megvásárolod a műalkotás szerzői jogát is.
- A védjegy a NFT-projekt marketingjéhez használt márkanevet vagy logót fedi le. Ez különbözteti meg a Bored Ape Yacht Clubot a CryptoPunkstól.
Bírósági viták a digitális javak miatt
Jelenleg mindössze néhány nagy per kimenetele ad precedenst arra, hogyan lehet márkákat használni a digitális piacon. Ezek a bírósági eljárások jelöli ki a harcvonalakat is.
Hermès kontra Rothschild: nagy győzelem a nagy márkák számára
A Hermès luxus divatmárka jogi lépéseket tett Mason Rothschild művész ellen a „MetaBirkins” NFT-projekt miatt.
A kollekció olyan képekből állt, amelyek szőrös kézitáskákat ábrázoltak, hasonlóan az ikonikus Birkin táskához.
2023 februárjában egy New York-i esküdtszék a Hermès javára döntött. Megállapították, hogy Rothschild megsértette a cég védjegyét.
A Hermès sikeresen érvelt amellett, hogy az NFT-k megtéveszthetik a vásárlókat. A fogyasztók azt hihetik, hogy hivatalosan kapcsolódnak a márkához.
Rothschild azzal védekezett, hogy projektje művészi önkifejezés. A bíró azonban nem értett egyet. Az esküdtszék szerint a mű megtévesztő volt. Rothschildot „egyszerű szélhámosként” jellemezték.
Ez az eset erős precedenst teremtett. Figyelmezteti az alkotókat: híres védjegyek használata digitális termékeken jogi gondot okozhat.
A jogi csata még nem ért véget. A fellebbviteli bíróság most azt vizsgálja, hol a határ a művészet és a védjegybitorlás között.
Nike kontra StockX: bonyolult ügy
A Nike jogi vitája a StockX nevű viszonteladói platformmal különösen összetett. A konfliktus 2022 elején kezdődött, amikor a Nike beperelte a StockX-et „Vault NFT-i” miatt.
Ezek olyan digitális tokenek, amelyek valódi Nike cipőket jelképeznek, melyeket a StockX tárol.
A Nike szerint ezek az NFT-k visszaéltek a márkájával. A vásárlókat is megtévesztették, mert hivatalos együttműködésnek tűnhetett az értékesítés.
2025 márciusában a bíróság részleges ítéletet hozott a Nike javára. Megerősítette, hogy a StockX hamis Nike cipőket árult.
A fontosabb kérdések azonban megválaszolatlanok maradtak. Az, hogy a StockX jogszerűen használta-e a Nike védjegyeit NFT-projektjében, továbbra is tárgyalásra vár.
Ennek az ügynek a kimenetele fontos precedenst teremthet. Meghatározhatja, hogyan kezeljék a digitális piacterek az NFT-ket, amelyek fizikai termékekhez kapcsolódnak.
Yuga Labs kontra Ryder Ripps: fordulat az unatkozó majmok ügyében
A Bored Ape Yacht Club (BAYC) mögött álló Yuga Labs hátrányba került jogi vitájában Ryder Ripps művésszel.
2025 júliusában egy fellebbviteli bíróság megsemmisítette a Yuga Labs javára korábban megítélt 9 millió dolláros kártérítést.
A bíróság úgy döntött, hogy a Yuga Labs nem bizonyította eléggé, hogy Ripps hasonló NFT-i megtéveszthetik a vásárlókat.
Bár a Yuga Labs most veszített, a döntés így is fontos mérföldkő volt az NFT-ipar számára.
A bíróság megerősítette, hogy az NFT-k jogilag „árucikknek” minősülnek. Ez lehetőséget ad más NFT-készítőknek, hogy védjegybitorlás miatt pert indítsanak – ha bizonyítani tudják a fogyasztók megtévesztését.
Minden a zűrzavarra vezethető vissza
Minden ilyen ügy egy jogi kérdésre vezethető vissza: a „megtévesztés valószínűségére”.
Egy átlagos ember összetévesztené a terméket? Nem tudná, ki gyártotta, vagy hogy hivatalosan jóváhagyták-e?
A bíróságok most azt vizsgálják, hogyan alkalmazható ez az online térben. A Hermès-ügyben az is számított, hogy a luxusmárkák már korábban is próbálkoztak NFT-kkel. Ezért hihetőbbnek tűnt, hogy a vásárlók elhiszik, a „MetaBirkins” valódiak.
A Hermès még bizonyítékokat is bemutatott: újságcikkeket és közösségi posztokat. Ezekből kiderült, hogy sokan tényleg összezavarodtak.
Hogyan kezelik a világban az NFT-védjegyeket?
Az országok a saját tempójukban jönnek rá a megoldásra. Egyesült Államok a bíróságokra bízza a döntést, régi törvényeket alkalmaz az új technológiára.
Egy 2024-es kongresszusi jelentés szerint egyelőre nincs szükség új törvényekre. Ugyanakkor elismerték, hogy sokan nem értik, milyen jogaik vannak, ha NFT-t vásárolnak.
Az EU frissítette szabályait, és külön említi a virtuális javakat és NFT-ket. De válogatósak: nem lehet csak úgy levédetni a „virtuális javakat”.
Meg kell határozni, hogy mik ezek, például „virtuális ruházat”. Ez bonyolult lehet, mivel az uniós védjegyek területekhez kötöttek, a blokkláncok viszont határok nélküliek.
Egy kínai bíróság már elismerte az NFT-ket védett virtuális tulajdonként. Egy platformot felelőssé is tettek jogsértésért.
A kormány érdeklődik a metaverzum technológia iránt, de szigorúan szabályozza a piacot. A kriptovalutákat teljesen betiltotta.
Mi vár a védjegyekre a Metaverzumban?
A „phygital” NFT-k – valós tárgyhoz kötött digitális tokenek – új problémákat hoznak. A legnagyobb gond, hogy az NFT megvásárlása nem jelenti a fizikai tárgy jogi tulajdonjogát.
Ez a kapcsolat a vételi szerződésről szól, és arról, mit ígért az eladó. Ezért a védjegyek szabályait a metaverzumban még csak most is írják. Többnyire a bírók alakítják őket valós időben.
A szakértők szerint a meglévő törvényeket továbbra is rugalmasan alkalmazzák majd. Néhányan azonban új jogszabályokat sürgetnek a helyzet tisztázására.
Jelenleg arra kérik a cégeket, hogy előzzék meg a problémát. Ehhez olyan védjegyeket kell bejegyezniük, amelyek kifejezetten megnevezik a virtuális termékeket és NFT-ket.
Ahogy a fizikai és digitális életünk egyre inkább összefonódik, egyre fontosabb lesz a márkaidentitás védelme. Ez különösen igaz az új, láthatatlan piactereken.
Olvastad már? A Fehér Ház új kriptovaluta stratégiája: kérdések és hiányosságok
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld alapítójaként András célja, hogy a bonyolult kriptovilágot mindenki számára érthetővé és követhetővé tegye. Írásai gyakorlati nézőpontot és hiteles tájékoztatást nyújtanak.
📅 Megjelenés: 2025. augusztus 2. • 🕓 Utolsó frissítés: 2025. augusztus 1.
✉️ Kapcsolat: [email protected]