NFT-k védjegyei: új jogi kihívások a digitális világban

Le lehet védetni egy non-fungible tokeneket (NFT)? A bíróságok szerint ha bonyolult módon is, de lehetséges. Régi márkavédelmi törvényeket próbálnak alkalmazni az új digitális világra.

A védjegyeknek egyszerű oka van: segítenek felismerni, kitől vásárolsz. Így elkerülheted az utánzatokat. Ez a rendszer védi a cégek nehezen felépített hírnevét.


Ne maradj le a legfrissebb hírekről és érdekességekről – kövess minket Facebookon is, és legyél naprakész a kriptovilágban!


Ez kizárólagos jogokat ad egy cégnek a különféle szavakra, logókra vagy szimbólumokra, amelyek azt üzenik: „Ez a miénk!”

Az egész rendszer azonban zavarossá válik, ha a „termék” csak egy kódsor a blokkláncon.

A védjegy célja, hogy elkerülhető legyen a vásárlók megtévesztése. Arra a kérdésre válaszol: „Ki áll mögötte?”

A jog olyan fogalmakra épül, mint az egyediség és a kereskedelmi használat. Ezek segítenek megelőzni, hogy egy eladó termékeit összetévesszék egy másikéval.

Ezeknek az elveknek az alkalmazása az NFT-k decentralizált, vadnyugati világában komoly jogi fejtörést okoz.

Gyakori, hogy összekeverik a szerzői jogot és a védjegyet, pedig teljesen más a szerepük.

Hogy jobban megértsük:

  • A szerzői jog a tényleges kreatív tartalomra vonatkozik – a képre, a dalra, a videofájlra. Az, hogy megvásárolsz egy NFT-t, nem jelenti azt, hogy megvásárolod a műalkotás szerzői jogát is.
  • A védjegy a NFT-projekt marketingjéhez használt márkanevet vagy logót fedi le. Ez különbözteti meg a Bored Ape Yacht Clubot a CryptoPunkstól.

Bírósági viták a digitális javak miatt

Jelenleg mindössze néhány nagy per kimenetele ad precedenst arra, hogyan lehet márkákat használni a digitális piacon. Ezek a bírósági eljárások jelöli ki a harcvonalakat is.

Hermès kontra Rothschild: nagy győzelem a nagy márkák számára

A Hermès luxus divatmárka jogi lépéseket tett Mason Rothschild művész ellen a „MetaBirkins” NFT-projekt miatt.

A kollekció olyan képekből állt, amelyek szőrös kézitáskákat ábrázoltak, hasonlóan az ikonikus Birkin táskához.

2023 februárjában egy New York-i esküdtszék a Hermès javára döntött. Megállapították, hogy Rothschild megsértette a cég védjegyét.

A Hermès sikeresen érvelt amellett, hogy az NFT-k megtéveszthetik a vásárlókat. A fogyasztók azt hihetik, hogy hivatalosan kapcsolódnak a márkához.

Rothschild azzal védekezett, hogy projektje művészi önkifejezés. A bíró azonban nem értett egyet. Az esküdtszék szerint a mű megtévesztő volt. Rothschildot „egyszerű szélhámosként” jellemezték.

Ez az eset erős precedenst teremtett. Figyelmezteti az alkotókat: híres védjegyek használata digitális termékeken jogi gondot okozhat.

A jogi csata még nem ért véget. A fellebbviteli bíróság most azt vizsgálja, hol a határ a művészet és a védjegybitorlás között.

Nike kontra StockX: bonyolult ügy

A Nike jogi vitája a StockX nevű viszonteladói platformmal különösen összetett. A konfliktus 2022 elején kezdődött, amikor a Nike beperelte a StockX-et „Vault NFT-i” miatt.

Ezek olyan digitális tokenek, amelyek valódi Nike cipőket jelképeznek, melyeket a StockX tárol.

A Nike szerint ezek az NFT-k visszaéltek a márkájával. A vásárlókat is megtévesztették, mert hivatalos együttműködésnek tűnhetett az értékesítés.

2025 márciusában a bíróság részleges ítéletet hozott a Nike javára. Megerősítette, hogy a StockX hamis Nike cipőket árult.

A fontosabb kérdések azonban megválaszolatlanok maradtak. Az, hogy a StockX jogszerűen használta-e a Nike védjegyeit NFT-projektjében, továbbra is tárgyalásra vár.

Ennek az ügynek a kimenetele fontos precedenst teremthet. Meghatározhatja, hogyan kezeljék a digitális piacterek az NFT-ket, amelyek fizikai termékekhez kapcsolódnak.

Yuga Labs kontra Ryder Ripps: fordulat az unatkozó majmok ügyében

A Bored Ape Yacht Club (BAYC) mögött álló Yuga Labs hátrányba került jogi vitájában Ryder Ripps művésszel.

2025 júliusában egy fellebbviteli bíróság megsemmisítette a Yuga Labs javára korábban megítélt 9 millió dolláros kártérítést.

A bíróság úgy döntött, hogy a Yuga Labs nem bizonyította eléggé, hogy Ripps hasonló NFT-i megtéveszthetik a vásárlókat.

Bár a Yuga Labs most veszített, a döntés így is fontos mérföldkő volt az NFT-ipar számára.

A bíróság megerősítette, hogy az NFT-k jogilag „árucikknek” minősülnek. Ez lehetőséget ad más NFT-készítőknek, hogy védjegybitorlás miatt pert indítsanak – ha bizonyítani tudják a fogyasztók megtévesztését.

Minden a zűrzavarra vezethető vissza

Minden ilyen ügy egy jogi kérdésre vezethető vissza: a „megtévesztés valószínűségére”.

Egy átlagos ember összetévesztené a terméket? Nem tudná, ki gyártotta, vagy hogy hivatalosan jóváhagyták-e?

A bíróságok most azt vizsgálják, hogyan alkalmazható ez az online térben. A Hermès-ügyben az is számított, hogy a luxusmárkák már korábban is próbálkoztak NFT-kkel. Ezért hihetőbbnek tűnt, hogy a vásárlók elhiszik, a „MetaBirkins” valódiak.

A Hermès még bizonyítékokat is bemutatott: újságcikkeket és közösségi posztokat. Ezekből kiderült, hogy sokan tényleg összezavarodtak.

Hogyan kezelik a világban az NFT-védjegyeket?

Az országok a saját tempójukban jönnek rá a megoldásra. Egyesült Államok a bíróságokra bízza a döntést, régi törvényeket alkalmaz az új technológiára.

Egy 2024-es kongresszusi jelentés szerint egyelőre nincs szükség új törvényekre. Ugyanakkor elismerték, hogy sokan nem értik, milyen jogaik vannak, ha NFT-t vásárolnak.

Az EU frissítette szabályait, és külön említi a virtuális javakat és NFT-ket. De válogatósak: nem lehet csak úgy levédetni a „virtuális javakat”.

Meg kell határozni, hogy mik ezek, például „virtuális ruházat”. Ez bonyolult lehet, mivel az uniós védjegyek területekhez kötöttek, a blokkláncok viszont határok nélküliek.

Egy kínai bíróság már elismerte az NFT-ket védett virtuális tulajdonként. Egy platformot felelőssé is tettek jogsértésért.

A kormány érdeklődik a metaverzum technológia iránt, de szigorúan szabályozza a piacot. A kriptovalutákat teljesen betiltotta.

Mi vár a védjegyekre a Metaverzumban?

A „phygital” NFT-k – valós tárgyhoz kötött digitális tokenek – új problémákat hoznak. A legnagyobb gond, hogy az NFT megvásárlása nem jelenti a fizikai tárgy jogi tulajdonjogát.

Ez a kapcsolat a vételi szerződésről szól, és arról, mit ígért az eladó. Ezért a védjegyek szabályait a metaverzumban még csak most is írják. Többnyire a bírók alakítják őket valós időben.

A szakértők szerint a meglévő törvényeket továbbra is rugalmasan alkalmazzák majd. Néhányan azonban új jogszabályokat sürgetnek a helyzet tisztázására.

Jelenleg arra kérik a cégeket, hogy előzzék meg a problémát. Ehhez olyan védjegyeket kell bejegyezniük, amelyek kifejezetten megnevezik a virtuális termékeket és NFT-ket.

Ahogy a fizikai és digitális életünk egyre inkább összefonódik, egyre fontosabb lesz a márkaidentitás védelme. Ez különösen igaz az új, láthatatlan piactereken.

Olvastad már? A Fehér Ház új kriptovaluta stratégiája: kérdések és hiányosságok


Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!

A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.

Mészáros András
Szerző: Mészáros András
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook

A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Nem árfolyamokra és napi zajra fókuszálok, hanem arra, hogyan hat a digitális pénz és az új gazdasági gondolkodás a hétköznapi életre. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni.

📅 Megjelenés: 2025. augusztus 2. • 🕓 Utolsó frissítés: 2025. augusztus 1.
✉️ Kapcsolat: [email protected]

Legfrissebb bejegyzéseink

A Bitcoin oldalaz, de egy klasszikus bikás jel újra felbukkant

A Bitcoin árfolyama hetek óta szűk sávban mozog a 86.000 dolláros szint körül, és ez érezhetően feszültté tette a piacot. Miközben sokan már kifulladásról beszélnek,...

A Bitcoin nem esik, hanem átrendeződik – veszélyes évzárás előtt

Ahogy közeledik 2026, a Bitcoin piaca furcsa állapotba került. Kívülről gyengének tűnik, belül viszont olyan folyamatok zajlanak, amelyek ritkán látszanak tisztán egy esés közben. A...

Nincs kristálygömb, a VanEck nem hajlandó 2026-os kriptós árjóslatokba bocsátkozni

A VanEck, az egyik legismertebb befektetéskezelő cég, hivatalosan is kiszállt az árfolyam-jóslás játékából 2026-ra. Nem finomkodtak, egy friss X-posztban előbb belengették, hogy jön 10 nagy...

„100 dolláros XRP? Ideje lenne szembenézni a valósággal!”

Az XRP közösségben időről időre felbukkan a nagy álom, amely szerint „hamarosan 100 dollár lesz az XRP”. Jól hangzik, ütős a YouTube-thumbnail, de egyre több...

Legolvasottabb híreink

Vendégbejegyzések

SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

This field is required.