Új front nyílt az amerikai kriptoszabályozás egyik legfontosabb szavazása előtt: New York főügyésze, Letitia James 18 állam és a Columbia körzet nevében arra kéri a Szenátust, hogy szeptember 15-én ne engedje tovább a CLARITY Actet.
A kétpárti koalíció szerint a törvény jelenlegi formájában túl sok joghézagot hagyhat a kriptocsalók előtt, miközben jelentősen szűkítené az állami hatóságok mozgásterét.
A felszólítás különösen érzékeny pillanatban érkezett, hiszen a republikánusok közben új etikai garanciákkal próbálták megszerezni a szükséges demokrata támogatást.
James szeptember 14-én küldött levelet Tim Scottnak, a Szenátus Banki Bizottsága republikánus elnökének és Elizabeth Warren rangidős demokrata tagjának.
Az államok főügyészeinek közös álláspontja szerint a piac egységesítése önmagában nem indokolhatja a fogyasztóvédelem gyengítését.
Miért ellenzi New York főügyésze a CLARITY Actet?
Letitia James elsődleges kifogása, hogy a jogszabály homályosan határozza meg a csalásokkal kapcsolatos felelősségi szabályokat. Értelmezése szerint ez olyan kiskapukat teremthet, amelyekre a digitális eszközökkel visszaélő szereplők és a „ragadozó” csalók is építhetnek.
A főügyész emellett attól tart, hogy a törvény a szövetségi hatóságok javára írná át az értékpapír- és árupiaci felügyelet egyensúlyát. Ez szerinte gyengítené az államok képességét arra, hogy saját területükön fellépjenek a megtévesztő tokenkibocsátások, a piramisjátékok és a befektetési csalások ellen.
James érvelése nem csupán elvi természetű. Állítása szerint az állami hatóságok 2017 óta 330, kriptovalutákhoz kapcsolódó csalás elleni eljárást indítottak. New York álláspontja ezért az, hogy az állami szabályozók nem akadályozzák az innovációt, hanem gyakran ők jelentik az első védelmi vonalat a kisbefektetők számára.
„Az innováció nem történhet az amerikaiak pénztárcájának védelme rovására” – foglalta össze álláspontját James az X-en.
Az új etikai szabályok sem győzték meg az államokat
A republikánus szenátorok a szavazás előtt bemutatták a CLARITY Act új, véglegesnek nevezett változatát.
A módosítások között szerepel, hogy az állami főügyészeknek érdemi szerepet adnának a szövetségi tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok betartatásában.
A tervezet bizonyos esetekben azt is lehetővé tenné, hogy az állami főügyészek pert indítsanak olyan kriptotőzsdék ellen, amelyek tiltott digitális eszközt listáznak. Emellett a jelentős kriptovállalati érdekeltséggel rendelkező tisztségviselőknek el kellene adniuk részesedésüket, vagy vaktrösztbe kellene helyezniük azt.
Mindazonáltal a 18 államot tömörítő koalíció szerint ezek a garanciák nem oldják meg a törvény legfontosabb problémáját: azt, hogy a szövetségi szabályozás elsőbbsége korlátozhatja a helyi fogyasztóvédelmi fellépést.
Nem végszavazás, hanem döntő eljárási akadály
A Szenátus szeptember 15-i voksolása nem a törvény végleges elfogadásáról dönt. A képviselők először arról szavaznak, hogy megkezdik-e a jogszabály részletes tárgyalását.
Ehhez 60 voksra van szükség, miközben a republikánusok 53 mandátummal rendelkeznek, következésképpen több demokrata támogatását is meg kell szerezniük.
A CLARITY Act útját már korábban is hátráltatták a megoldatlan etikai kérdések, a decentralizált pénzügyi projektek felelősségi szabályai, valamint a stablecoinokhoz kapcsolódó hozamfizetések.
A szenátusi folyamat korábbi csúszása után most rendkívül szűk időablak maradt a kompromisszumra.
Az eredmény a kriptopiac számára sem közömbös. Egy elfogadott piaci struktúra évek óta várt jogbiztonságot teremthetne az amerikai szolgáltatóknak, ugyanakkor az állami hatáskörök szűkítése komoly fogyasztóvédelmi kockázatokat hordoz.
Ez a vita Európából, így Magyarországról nézve is fontos jelzés: a kriptoipar szabályozásában nemcsak az számít, mennyire egyértelműek a szabályok, hanem az is, hogy válsághelyzetben ki tud ténylegesen fellépni a befektetők védelmében.
Olvastad már? XRP árfolyam: kritikus szintnél dőlhet el a folytatás
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. szeptember 15. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 15.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.