A Bitcoinon megtörtént az első olyan mainnetes tranzakció, amelyet kifejezetten a jövőbeli kvantumszámítógépes támadások ellen terveztek.
A kísérletet 2026. augusztus 26-án bányászták ki a MARA blokkjában, a Quantum-Safe Bitcoin, röviden QSB nevű konstrukcióval.
A megoldás legnagyobb előnye, hogy nem igényel konszenzusszintű változtatást a hálózaton – a korlátja viszont legalább ilyen fontos: jelenleg csak közvetlen bányászati beküldéssel, például a MARA Slipstream szolgáltatásán keresztül működik.
A StarkWare kutatója, Avihu Levy által kidolgozott módszer nem teszi egyik napról a másikra kvantumbiztossá a teljes Bitcoint.
Egy szűk, de komoly problémára ad gyakorlati választ: mi történik a tranzakcióval abban a néhány percben, amikor már nyilvánosságra került a költő kulcsa, de az átutalás még nem került blokkba?
A mempoolban rejtőzik a támadás egyik legveszélyesebb ablaka
A legtöbb Bitcoin-tárca olyan címtípust használ, amelynél a nyilvános kulcs hash formájában szerepel a blokkláncon. Ez mindaddig erős védelmet jelent, amíg a felhasználó nem költ az adott címről. A költés pillanatában azonban a tranzakció felfedi a nyilvános kulcsot, és az adat bekerül a mempoolba.
Normális körülmények között ez legfeljebb várakozási időt jelent. Egy kellően fejlett kvantumszámítógép viszont elméletileg képes lehet arra, hogy a nyilvános kulcsból visszafejtse a privát kulcsot, majd még a megerősítés előtt egy magasabb díjú, módosított tranzakcióval átvegye az irányítást az összeg felett.
A QSB-tanulmány ezt a kockázatot hashalapú konstrukcióval és számítási feladattal kezeli. A tranzakció engedélyezése nem kizárólag az elliptikus görbékre épülő ECDSA- vagy Schnorr-aláírástól függ, hanem egy olyan bizonyítási mechanizmust is tartalmaz, amelynek biztonsága hash-függvények előképreszisztenciájára támaszkodik.
Levy becslése szerint a megoldás Shor-algoritmust használó támadóval szemben körülbelül 118 bites másodlagos előkép-ellenállást biztosíthat, Grover-algoritmus mellett pedig ennek nagyjából a felével érdemes számolni.
A konstrukció kiszámítása ugyanakkor nem ingyenes: a kutató néhány száz dollárnyi GPU-költséget becsült egy tranzakció előállítására.
A módszer belefér a Bitcoin jelenlegi, örökölt scriptkorlátaiba, ezért nem kellett soft forkot aktiválni. A tranzakció formátuma azonban nem szabványos. Ezért a hagyományos Bitcoin-csomópontok nem feltétlenül továbbítják, a nyilvános mempool pedig elutasíthatja.
A MARA által működtetett Slipstream közvetlenül a bányászati infrastruktúrához juttatja el az ilyen tranzakciókat, megkerülve a nyilvános továbbítási réteget.
A szolgáltatás eredeti célja is a nagy vagy nem szabványos, de konszenzusszabályoknak megfelelő tranzakciók feldolgozása volt – erről a MARA saját beszámolója is ír.
Ez még nem a Bitcoin végleges kvantumvédelme
A mostani tranzakció inkább mérnöki demonstráció, mint kész hálózati frissítés. A MARA Foundation álláspontja szerint a privát mempoolok hosszú távon nem jelenthetnek végleges megoldást a Bitcoin kvantumbiztonságára.
Vészhelyzeti vagy kutatási célokra azonban továbbra is támogatják a Slipstream használatát.
Ez fontos különbség. A módszer ma már bizonyítja, hogy lehet kvantumfenyegetéssel szemben ellenálló tranzakciót létrehozni a jelenlegi szabályrendszeren belül.
Ugyanakkor a széles körű használathoz szabványosításra, tárcatámogatásra és valószínűleg konszenzusszintű fejlesztésre lenne szükség.
Miért gyorsult fel a kvantumvédelem körüli verseny?
A fenyegetés nem azért vált sürgőssé, mert ma létezne Bitcoin-kulcsokat feltörni képes kvantumgép. A kockázati becslések viszont gyorsan változnak.
A Google Quantum AI és több egyetemi kutató közös elemzése szerint egy jövőbeli, megfelelően skálázott gép akár néhány perc alatt is kiszámíthatná egy frissen felfedett Bitcoin-nyilvános kulcs privát párját.
Ez különösen a mempoolban várakozó tranzakciókat teheti sebezhetővé. A Google a felelős kvantumkriptográfiai átállás szükségességére is felhívta a figyelmet.
A hosszabb távú probléma ennél is nagyobb: a korábban már felfedett nyilvános kulcsokhoz tartozó, mozdulatlan bitcoinok eleve veszélyeztetettek lennének. Ide tartoznak a régi P2PK-kimenetek, az újrahasznált címek és számos korai tárca érintett érméi.
A Project Eleven elemzése szerint ezért a védekezést nem lehet az utolsó pillanatra hagyni.
A Bitcoin-fejlesztők közben több, egymással versengő irányt vizsgálnak. A BIP-361 fokozatos migrációt és a régi, sebezhető aláírástípusok későbbi korlátozását javasolja.
Más elképzelések, például a BIP-360, új kimeneti formátumot vezetnének be a kvantumálló aláírások számára.
A Liquid oldalhálózaton pedig már zajlanak olyan kísérletek, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára a posztkvantum-aláírások használatát.
A QSB tehát nem oldja meg egy csapásra a bitcoin teljes kriptográfiai átállását. Mégis fontos mérföldkő: megmutatja, hogy a mempool tízperces kitettsége technikailag kezelhető.
A végső válaszhoz azonban a hálózatnak nemcsak egy működő prototípusra, hanem közösen elfogadott, tárcákban és tőzsdéken is támogatott migrációs tervre lesz szüksége.
Olvastad már? Altcoinok uralták a Binance forgalmát a rali alatt
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. augusztus 28. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. augusztus 28.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.