Egy finn családi ház pincéjében egy zümmögő gép áll, és nem azért, mert ott a szerver. A gép egy bitcoin-bányász, a hője pedig a házat fűti.
A Tampere-i régi házban ez a berendezés a fatüzelést váltotta fel, és egy 1500 literes tartályt tart 50 és 60 Celsius-fok között.
Dupla hasznosítás
A SunBit Bitcoin Boiler nevű készüléke egy folyadékhűtéses Antminer S21 XP Hydro gépet használ, évi mintegy 46.400 kilowattóra fogyasztással, a hőt pedig vízben tárolja, akár 60 fokon, és onnan a radiátorokon és a padlófűtésen keresztül oszlik el a házban.
A telepítés több, mint 20 ezer dollárba kerül, a működtetés nagyjából évi 5200 dollárba.
A fizika egyszerű és megkerülhetetlen, mivel egy bányászgép a felvett villamos energiát gyakorlatilag teljes egészében hővé alakítja, tehát itt nem arról van szó, hogy a hő melléktermékként keletkezik és elvész.
Some people use Bitcoin mining to make money.
In Finland, people are using it to heat their homes.
A Finnish startup called SunBit has installed Bitcoin mining machines that double as home heating systems.
The concept is pretty wild.
Instead of letting the heat generated by… pic.twitter.com/9S4hqTYSl6
— Crypto Pirates 🏴☠️ (@DaCryptoPirates) November 11, 2026
A hő az, ami a gépből kijön, akár szükség van rá, akár nincs, de ha van, akkor ugyanazért az áramért két dolgot kap a háztartás, a bányászat bevételét és a fűtést.
A megtérülési idő változik
Az üzleti konstrukció viszont egyetlen változóra épül. A cég szerint a berendezés addig működik nyereségesen, amíg a bitcoin ára hetvenezer dollár felett van, a 2028-as felezés viszont a bányászati jutalmat megfelezi majd, ami a bevételi oldalt is átalakítja.
Elmeri Suomi, a SunBit alapítója szerint magát a fűtési funkciót nem érintik a piaci viszonyok, csak a megtérülési idő változik. És azt is érdemes figyelembe venni, hogy nyereségességről van szó, tehát amíg a bitcoin hetvenezer fölött van, addig a bányászat bevétele nagyobb, mint a ráfordított áram költsége és a fűtési költség (amit a gép hője kivált) összege.
Ezt a részt a nyilatkozatok különösképpen nem részletezik, de ebből nekünk az következik, hogy hetvenezer alatt sem dől össze a háztartás költségvetése, csak valamennyit mégis fizetni kell a villanyszámlára (amit amúgy is kellene, mert hát télen fűteni kell), a bányászott bitcoin nem fedezi az egészet.
A kényelmi rész sem elhanyagolható. A szolgáltatási díj opcionális, és tartalmazza a napi 24 órás távfelügyeletet, valamint a finn, úgynevezett lebegő villamosenergia-árakhoz igazított fűtési stratégia optimalizálását.
A kísérőalkalmazásban csúcsterhelés-csökkentési beállítások is vannak, vagyis a gép akkor fűt intenzívebben, amikor az áram éppen olcsó, a tartályban tárolt melegvíz pedig akkor adja át a hőt, amikor drága.
A bányászat jövője?
Az ötletet először Hollandiában próbálták ki, a finn elterjedés viszont jóval tovább ment, és a különbség nem véletlen.
Az északi országban a fűtési szezon hosszú, az áram nagy része pedig alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásból jön, tehát a „zéró emissziós” jelző itt a hálózatra nézve is hihető lehet.
A gép maga nem termel káros anyagot, az ökológiai lábnyoma viszont attól függ, honnan jön az áram, amivel hajtják.
Ez a rész a marketinganyagokban általában elsikkad, még akkor is, ha az elektromos autókra nagy előszeretettel biggyesztik rá a zero emission matricát, csak közben szénerőműből jön az áram, amivel töltik.
A kellemetlen rész a telepítési költség és a zaj. Húsz ezer dollár feletti beruházás kell ahhoz, hogy egy háztartás elkezdjen termelni a saját fűtésén, a megtérülés pedig években mérhető, miközben a bitcoin ára közben bármit csinálhat.
A gép karbantartása is a lakóra marad, a folyadékhűtés pedig nem az a rendszer, amit bárki magától javítgat.
Ez a példa mégis többet mond a bányászat lehetséges jövőjéről, mint bármelyik hashráta-grafikon.
Ha az energia kétszer hasznosul, a bányászat vitája átkerül a költségek területéről a hőhasznosítás területére. Finnországban ez már megtörtént, egy családi ház pincéjében.
Olvastad már? Az XRP-ETF-ek már több mint egymilliárd tokent tartanak
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. november 16. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. november 16.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.
