Az amerikai kriptoszabályozás egyik legfontosabb csatája új fordulatot vett: a módosított CLARITY Act már nemcsak a tokenek és tőzsdék jogi besorolását rendezné, hanem a részben központosított DeFi-protokollok üzemeltetőit is szabályozói hatáskör alá vonhatja.
A Cynthia Lummis szenátor által közzétett frissített szöveg szerint azok a decentralizált pénzügyi kereskedési rendszerek kerülhetnek célkeresztbe, amelyek működését egy személy vagy összehangolt csoport érdemben módosíthatja.
A tervezet így egyértelműen megpróbálja elválasztani a valóban autonóm, kódalapú protokollokat azoktól a platformoktól, amelyek csak decentralizáltként hirdetik magukat.
A szenátusi változat értelmében nem feltétlenül a felület neve vagy marketingje döntené el a jogi státuszt. A szabályozók azt vizsgálnák, hogy ki képes megváltoztatni a protokoll működését, korlátozni a felhasználók hozzáférését, illetve felülírni az előre rögzített szabályokat.
Ha a tranzakciók végrehajtását nem kizárólag átlátható, előre meghatározott kód irányítja, az üzemeltető könnyebben minősülhet szabályozott pénzügyi szereplőnek.
Új kötelezettségek várhatnak a DeFi-üzemeltetőkre
A javaslat alapján az Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnek (SEC), valamint az árupiaci határidős ügyleteket felügyelő CFTC-nek tevékenységalapú szabályokat kellene kidolgoznia.
Ezek a regisztrációra, az üzleti magatartásra, a közzétételekre, a nyilvántartások vezetésére és a felügyeleti együttműködésre is kiterjednének.
Emellett az amerikai pénzügyminisztérium határozná meg, miként alkalmazhatók a Bank Secrecy Act pénzmosás elleni előírásai az érintett protokollok irányítóira.
Ez a gyakorlatban ügyfél-azonosítási, tranzakciófigyelési és jelentési kötelezettségeket jelenthet azoknak a szereplőknek, akik a decentralizált infrastruktúra mögött tényleges kontrollt gyakorolnak.
A szabályozás ugyanakkor igyekszik elkerülni, hogy pusztán a technológiai részvétel miatt minden fejlesztő vagy validátor automatikusan pénzügyi közvetítővé váljon.
A tervezet kimondja, hogy magának a szoftvernek és az elosztott főkönyvi rendszernek nem kellene külön regisztrálnia. Ugyancsak nem keletkeztetne önmagában irányítási jogot az, ha valaki egy incidenskezelő vagy biztonsági tanács munkájában vesz részt.
Ez a megkülönböztetés a közép-európai fejlesztők számára is fontos lehet. A régióban számos blokkláncprojekt működik amerikai jogi jelenlét nélkül, miközben globális felhasználókat szolgál ki.
A CLARITY Act végső értelmezése ezért nemcsak a tengerentúli tőzsdék és DeFi-platformok üzleti modelljét, hanem a magyar és régiós fejlesztőcsapatok amerikai piacra lépését is befolyásolhatja.
Szűkítették a DeFi-szabályok hatókörét
A szeptember 10-én közzétett frissítés egyik fontos eleme, hogy a DeFi-re vonatkozó új rendelkezések a jelenlegi szöveg szerint az azonnali, illetve készpénzes digitáliseszköz-tranzakciókra összpontosítanának.
A szenátori tájékoztatás szerint ezzel a törvényalkotók többek között a jóslási piacok miatt felmerült aggályokra reagáltak.
A lépés politikailag is jelentős. A szabályozási vita ugyanis már nem kizárólag arról szól, hogy a decentralizált tőzsdéknek kell-e regisztrálniuk.
Az olyan platformok jogi megítélése is terítékre került, amelyek kriptoalapú eseményszerződéseket vagy más, a határidős és szerencsejáték-piacok határán mozgó termékeket kínálnak.
A Bloomberg Law beszámolója szerint az új változat a hitelszövetkezetek digitális eszközökkel kapcsolatos tevékenységét is pontosítja. Ez a kisebb amerikai pénzügyi intézményeknek adhatna nagyobb mozgásteret, miközben a szabályozók megpróbálják kontroll alatt tartani a kriptoszolgáltatások terjedését.
Hatvan szavazat kell, de az etikai vita nem oldódott meg
A szenátus szeptember 15-ére ütemezte a kulcsfontosságú eljárási szavazást. A törvény továbbjutásához legalább 60 voksra van szükség, ezért a republikánus többség nem kerülheti meg a demokrata szenátorok támogatását. A módosított DeFi-részek több ponton kompromisszumot jeleznek, az alapvető politikai konfliktusok azonban továbbra is megmaradtak.
A legnagyobb akadályt az elnöki és kongresszusi etikai korlátozások, valamint a stablecoinokhoz kapcsolódó hozamfizetés jelenti. A friss szöveg ezekben a kérdésekben a jelek szerint alig változott a korábbi verzióhoz képest.
Ez különösen azért problémás, mert a demokraták egy része attól tart, hogy a jogszabály túl gyenge védelmet adna az összeférhetetlenség és a kriptós politikai érdekeltségek kezelésére.
Ruben Gallego demokrata szenátor már augusztus 20-án arra figyelmeztetett, hogy a túl gyors szavazás könnyen olyan eredményhez vezethet, amelyet egyik oldal sem akar igazán.
A vita középpontjában emellett továbbra is az áll, hogy a stablecoin-egyenlegek után fizethető jutalmakat teljesen korlátozzák-e, vagy megengedjék azokat a konstrukciókat, amelyek tényleges használathoz, például fizetéshez vagy kártyás költéshez kapcsolódnak.
A kriptoipar támogatja, de már készül a B-terv
A digitális eszközök iparági szereplői üdvözölték a módosításokat. A Crypto Council for Innovation vezetője, Ji Hun Kim szerint a szavazás az amerikai innováció és pénzügyi versenyképesség szempontjából meghatározó pillanat lehet.
Az iparági álláspont szerint olyan keretrendszerre van szükség, amely egyszerre védi a fogyasztókat, kiszámítható üzleti szabályokat teremt, és nem kényszeríti a fejlesztőket külföldre.
Brian Armstrong, a Coinbase vezérigazgatója a CNBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a törvény készen állhat a támogatásra.
Szerinte a Coinbase korábban megfogalmazott alapvető kifogásait rendezték, az etikai korlátozásokról szóló egyeztetés pedig közel került a megállapodáshoz. Azt azonban nem részletezte, pontosan mely paragrafusok módosultak.
Armstrong egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a CLARITY Act elbukása nem jelentené az amerikai kriptoszabályozás végét. Az SEC és a CFTC meglévő jogosítványaik alapján külön szabályalkotással és innovációs mentességekkel is kialakíthatna egy részleges keretrendszert. Ez azonban a piac szempontjából kevésbé lenne kiszámítható, hiszen egy új elnöki adminisztráció vagy hatósági vezetés gyorsan megváltoztathatná az irányt.
Éppen ezért a szeptember 15-i szavazás nem pusztán egy újabb washingtoni eljárási lépés. Ha a CLARITY Act továbbjut, az Egyesült Államok először kaphat átfogóbb, törvényi szintű digitáliseszköz-piaci keretet.
Ha viszont a politikai kompromisszum ismét szétesik, a kriptovállalatoknak továbbra is a hatósági értelmezésekből, peres ügyekből és állami szintű szabályokból kell kikövetkeztetniük, mi számít legális működésnek.
Olvastad már? Karcsúsít a Kraken, 150 állást szüntet meg az IPO előtt
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. szeptember 13. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 12.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.