A tokenizáció már nem csak a nagy pénz játéka, hanem a mi pénzünk jövője is. Ez persze most még nagyon technokrata módon hangzik, mert nem arról van szó, hogy a bankunk holnap már tokenizált eszközökkel fog dolgozni.
De az állami szabályozás nem csak a nagyokat érinti, hanem azokat is, akik a nagyokon keresztül szállnak be a piacra, tehát az átlagembert, aki befektet vagy megtakarít.
A BlackRock az OCC-nek: ne korlátozzák 20%-ra a tokenizált tartalékokat
A BlackRock pénteken egy 17 oldalas kommentárt küldött az OCC-nek, az USA Számvevőszékének, amelyben azt kéri, hogy töröljék a GENIUS Act stablecoin-szabályozás tervezetéből azt a részt, amely 20%-ban maximalizálná a tokenizált eszközök arányát a stablecoin-tartalékokon belül.
A BlackRock érvelése szerint ez a limit szükségtelen és nem kapcsolódik a valódi kockázati profilhoz.
Egy tartalék minőségét a mögöttes instrumentum, pl. kincstárjegy, a futamidő és a likviditás határozza meg, nem az, hogy az eszköz hagyományos számlán vagy blokkláncon van nyilvántartva.
A háttérben kőkemény üzleti érdek áll. A BlackRock saját RWA tokenizációs terméke, a BUIDL alap, nagyjából 2,6 milliárd dollárt kezel, és több, mint 90%-ban ez adja a hátterét olyan tokeneknek, mint az Ethena USDtb-je és a Jupiter JupUSD-je. Ha az OCC fenntartja a 20%-os limitet, az jelentősen korlátozná a BUIDL növekedését.
A növekedés alatt pedig itt azt kell érteni, hogy a BUIDL által értékesített egységek számát, tehát a BlackRock bevételét, valamint minden egyes termék hozamát, amely mögött a BUIDL alap áll fedezetként.
Tehát nem csak a BlackRock, hanem valójában rengeteg kisebefektető is rosszul járna.
Ezen túl a cég azt is kéri, hogy a jogosult tartalék-eszközöket tartó Treasury ETF-eket kifejezett módon ismerjék el törvényes tartalékként, a kormányzati pénzpiaci alapokhoz hasonló védelemmel.
Grayscale: 300 billió dolláros piac, de még csak 0,01% van onchain
Hogy miért ekkora a tét, azt a Grayscale legfrissebb tokenizációs jelentése segít letisztázni.
A cég szerint a globális értékpapírpiac mérete nagyjából 300 billió dollár, és ebből jelenleg körülbelül 30 milliárd dollár van tokenizálva. Vagyis az arány jelenleg 0,01% körül jár, annak ellenére, hogy éves szinten 217%-os növekedést mutat.
A Grayscale ezt nem szimplán egy újabb coin-narratívának látja, hanem „a következő évtized meghatározó befektetési trendjének„, amely fő iránya a hagyományos pénzügyi infrastruktúra áttelepítése lesz, blokkláncra.
Az elemzés szerint rövid távon az intézmény-fókuszú hálózatok vezethetnek, hosszabb távon viszont az olyan nyílt hálózatok dominálhatnak, mint az Ethereum vagy a Solana, ahogy a zero-knowledge és Layer-2 megoldások beérnek.
Az olyan lánc-agnosztikus infrastruktúrák viszont, mint a Chainlink, a folyamat minden szakaszából profitálhatnak.
Mi köze ennek az átlagember pénzéhez?
A hétköznapi felhasználóhoz ez látszólag messze van, de a kapcsolódás nagyon is közvetlen.
Ha a tokenizált tartalékok beépülhetnek a stablecoinok mögé, mégpedig nagyon úgy néz ki, hogy be fognak, és talán limit nélkül, ahogy a BlackRock szeretné, az azt jelenti, hogy a pénzügyi appban vagy a banknál, amelyet az átlagember használ, pénzküldésre vagy megtakarításra, a háttérben már egy tokenizált állampapír fog dolgozni.
Úgy, hogy az ember észre sem veszi. Éppen így működtek a pénzpiaci alapok évtizedekig a hagyományos bankrendszerben, a végfelhasználó nem tudta, mi van a motorháztető alatt, csak azt, hogy működik.
A tokenizáció körüli viták nem szakmai elmélkedésnek számítanak, hanem arról szólnak, hogy a szövetségi rendszer, az USA esetén az OCC, de végül majd a világon mindenhol, milyen szabályok mentén fogja megengedni vagy épp korlátozni ezt az új technológiát, és ez mennyire tud beépülni oda, ahol az átlagember pénze valójában parkol.
A tokenizáció nem lesz látványos. Épp az a lényege, hogy láthatatlanná váljon a háttérben, és a pénz egyszerűen csak dolgozzon, de ezt előbb meg kell engedni neki.
Olvastad már? Az amerikai szenátorok megtiltották saját maguknak a prediction markets használatát
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. május 4. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. május 4.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.