A stablecoinok amerikai térhódítását nem feltétlenül a technológia, hanem a bizalom hiánya fékezi.
A Visa friss felmérése szerint az amerikai fogyasztók jóval nagyobb arányban használnák ezeket a digitális fizetőeszközöket nemzetközi átutalásokra, ha a bankokéhoz hasonló csalásvédelmet és betétbiztosítást kapnának.
A Visa Money Travels 2026 felmérése 2192 amerikai felnőtt válaszaira épült. A Morning Consult február 24. és március 2. között készítette a kutatást, amelyben a résztvevők a határokon átnyúló pénzküldés költségeiről, sebességéről és biztonságáról is véleményt mondtak.
Az eredmény látványos: a stablecoinok használatára vonatkozó szándék 36%-ról 56%-ra emelkedett abban a hipotetikus helyzetben, ha a digitális tokenekhez banki szintű csalásvédelem és betétbiztosítás társulna.
Ez arra utal, hogy a lakosság számára a blokklánc-technológia önmagában kevésbé fontos, mint az a szolgáltató és jogi háttér, amely mögötte áll.
A Visa szerint a megkérdezettek 64%-a inkább az alapján ítéli meg egy fizetési megoldás megbízhatóságát, hogy ki kínálja azt, nem pedig az alapján, milyen technológia működteti.
Ha a stablecoint egy már ismert pénzügyi szolgáltató bocsátaná ki, a használati hajlandóság 36%-ról 45%-ra nőtt.
A biztonság lehet a stablecoinok valódi növekedési motorja
A felmérés időzítése különösen érdekes, mivel az Egyesült Államokban már hatályba lépett a GENIUS Act, amely egységesebb keretek közé szorítja a fizetési célú stablecoinok kibocsátását.
A szabályozás tényleges alkalmazása várhatóan 2027. január 18-án indul, illetve korábban is életbe léphet, ha a felügyeleti szervek addig véglegesítik a szükséges végrehajtási szabályokat.
A törvény ugyan szigorúbb tartalékolási, visszaváltási és átláthatósági követelményeket ír elő, a stablecoin-tulajdonosokat azonban nem helyezi automatikusan az amerikai betétbiztosítási rendszer védelme alá.
Az FDIC tájékoztatása szerint a kriptoeszközök – köztük a stablecoinok – önmagukban nem minősülnek biztosított bankbetétnek.
Ez alapvető különbséget jelent a hagyományos bankszámlákhoz képest. Egy európai vagy amerikai felhasználó számára a gyors, olcsó és éjjel-nappal működő nemzetközi utalás vonzó lehet, ugyanakkor egy hibás tranzakció vagy kibertámadás esetén nem feltétlenül számíthat olyan visszatérítésre, mint egy bankkártyás csalásnál.
A Visa kutatása alapján éppen ez a kockázat tartja távol a tömeges felhasználástól.
Magyar szempontból ez azért lényeges, mert a dollárhoz kötött stablecoinok a régióban is megjelennek a vállalati elszámolásokban, a kriptotőzsdéken és a nemzetközi pénzmozgásokban.
A forint árfolyamának ingadozása mellett egy dollár- vagy euróalapú digitális eszköz kiszámíthatóbb elszámolási egységet kínálhat, de a jogi védelem hiánya továbbra is jelentős akadály.
Az európai szabályozók a banki kitettséget vizsgálják
Európában eközben nem a fogyasztói bizalom, hanem a pénzügyi stabilitás került a vita középpontjába.
Az Európai Központi Bank és az eurórendszer jegybankjai felülvizsgálnák a MiCA azon előírását, amely szerint a stablecoinok tartalékainak legalább 30%-át bankbetétben kell tartani. A „jelentős” tokeneknél ez az arány 60%.
Az eurórendszer javaslata szerint a merev betéti küszöb helyett likviditási követelményeket kellene alkalmazni. A kibocsátóknak így nem feltétlenül bankbetétben, hanem rövid időn belül pénzzé tehető eszközökben – például rövid lejáratú állampapírokban vagy repóügyletekben – kellene tartalékot tartaniuk.
A jegybanki érvelés szerint a stablecoin-kibocsátók bankbetétei stresszhelyzetben gyorsan eltűnhetnek, ha a felhasználók tömegesen váltják vissza tokenjeiket.
Ez a bankrendszer számára sem tekinthető stabil finanszírozási forrásnak, ráadásul egy nagyobb „stablecoin-roham” egyszerre több pénzügyi intézményt is likviditási nyomás alá helyezhet.
Mindazonáltal a MiCA már most átrendezte az euróalapú stablecoinok piacát. A Decta adatai szerint a MiCA-kompatibilis euró-stablecoinok együttes piaci kapitalizációja 2025. június 30. és 2026. június 28. között 295,6 millió dollárról 673,9 millió dollárra nőtt, ami 128%-os bővülés.
Ez azonban még mindig eltörpül a dollárhoz kötött tokenek mellett. Az USDT és az USDC együttes piaci értéke nagyjából 260 milliárd dollár körül jár.
A következő évek kulcskérdése ezért nem csupán az lesz, hogy nő-e a stablecoinok használata, hanem az is, hogy a bankok, a fintechcégek vagy a kriptoszolgáltatók tudják-e elsőként megteremteni azt a biztonsági hálót, amelyet a felhasználók már most elvárnak.
Olvastad már? 100 millió dollárt fektetett a Circle-be a Binance
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. szeptember 25. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 24.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.