A Citigroup arra számít, hogy az amerikai pénzügyminisztérium hárommilliárd dollárral csökkenti a húsz- és harmincéves kötvényaukciók nagyságát, és helyette inkább rövid lejáratú kincstárjegyekből finanszírozza magát.
A bank szerint a húszéves kötvény akár el is tűnhet, a végleges döntésre november 4-én lehet számítani. A kincstár egyelőre nem erősítette meg a változást.
A hozamok tovább emelkedtek
A hosszú lejáratú államkötvények, azaz a hitelfelvétel ára több évtizedes csúcson van.
Október 9-én a tízéves hozam 5,24 százalékon, a harmincéves 5,60 százalékon zárt, a tízéves pedig október elsején a 2002 áprilisa óta nem látott szintet is érintette.
Ugyanaznap a kincstár a teljes hatmilliárd dolláros visszavásárlási keretét bevetette a régebbi hosszú lejáratú adósság kiváltására.
Scott Bessent pénzügyminiszter szeptemberben még azt üzente a kötvénykereskedőknek, hogy ő a ház, és lehet ellene fogadni. A hozamok ennek ellenére tovább emelkedtek.
Egyszerűen megfogalmazva, a rövid lejáratú papírok most olcsóbbak. A három hónapos hozam ugyanazon a napon 4,25 százalékon állt, jóval a harmincéves alatt, a csapda viszont a lejáratban van.
A kincstárjegy egy éven belül lejár, így a kormány sokkal gyakrabban kénytelen újrafinanszírozni, mindig éppen annyival, amennyit a befektetők éppen kérnek.
A különbség jól bemutatható egy mindennapi példán. Egy hosszú lejáratú kötvény a befektetőnek évekig biztos kamatot ad, az államnak pedig kiszámítható pénzt, a rövid kincstárjegy ezzel szemben gyorsan lejár, így újra és újra el kell adni, minden alkalommal a pillanatnyi piaci hangulat szerint, és a piaci hangulat bizony gyorsan változhat.
Ehhez pedig vegyük hozzá, hogy augusztusban az amerikai államadósság átlépte a negyvenbillió dollárt, a kamatterhek pedig évente mintegy 1100 milliárd dollárt visznek el.
A kriptó és a kötvénypiac között korreláció is lehetséges
A szakma megosztott a kérdésben, hogy ez mivel járhat. A BNP Paribas elemzői szerint a váltás nem csökkentené a kormány hitelfelvételi költségeit, a WisdomTree befektetési stratégiájának vezetője pedig úgy fogalmazott, matematikailag nagyon nehéz a hosszú végen csökkenteni a kibocsátást, és máshol pótolni a hiányzó pénzt.
És persze ne felejtsük el a kriptopiacot, amely egyre jobban összefonódik a hagyományos pénzüggyel, és sokszor figyelhető meg korreláció is a kötvénypiaccal, a kriptóhoz pedig a hozamokon át vezet az út.
Pontosabban a kriptóba beáramló pénzt a kötvényhozamok is befolyásolják.
A bitcoin pont akkor húzta be a féket, amikor a tízéves hozam elérte a 2002-es szintet, és most nagyjából 84 ezer dolláron áll (a cikk írásakor), másfél százalékos pluszban egy napon belül, Trump legutóbbi nyilatkozatai nyomán.
A hosszú távú hozamszint és az adósság finanszírozási útja hosszabb távon azt is meghatározza, mennyi pénz keresi a hozamot a kockázatosabb eszközökben, és amikor ezek a hosszú távú kamatok viszonylag magasak, akkor a kockázatos eszközök már túlságosan is kockázatosnak számíthatnak. Tehát nem tesznek pénzt az ilyenekbe.
Novemberre várva
Röviden érdemes kitérni a mechanikára is, hogy a valóságban hogyan is működnek az amerikai államkötvények, és hogyan befolyásolja ez a piaci dinamikát, mert ezek azok a részletek, amelyek meghatározzák az összképet.
Ha Washington a rövidebb lejáratú papírok felé tolja a kibocsátást, az állam kockázata nem tűnik el, csak átalakul, és az adósságot gyakrabban kell megújítani (hiszen a rövid lejáratú papírok a nevükből adódóan is hamarabb lejárnak, tehát az államnak gyakrabban kell visszavásárolnia őket, majd újat kibocsátani, hogy ismét pénzhez jusson), vagyis a kamatkörnyezet minden változása hamarabb fejti ki a hatását a költségvetésre, egyszerűen azért, mert a költségvetés sokkal gyakrabban találkozik az aktuális kamatokkal.
A következő jelzés a jövő héten érkezik, amikor a kincstár megkérdezi a kötvénykereskedőket, november 4-én pedig kiderül, hogy Washington tényleg rövidebb lejáratra vált-e.
Hogy mennyire nem biztos még a helyzet, azt jól jelzi, hogy a legnagyobb amerikai bankok egyike is csupán előrejelzésként kezeli a lépést, és a kincstár eddig hallgatott a részletekről.
Addig minden a Citigroup forgatókönyve, amely egy lehetőséget vázol fel, és jó alap a spekulációhoz. De következtetéseket levonni még korai lenne, azt majd inkább novemberben.
Olvastad már? A saját kriptotárcák bejelentéski kötelezettsége jöhet Franciaországban
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. október 14. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. október 13.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.