A Google Cloud új, intézményi ügyfeleknek szánt szolgáltatással próbálja átalakítani a kriptotárcák biztonságát. A Multi-party Compute a teljes privát kulcs létrehozása nélkül teszi lehetővé a tranzakciók aláírását.
A megoldás egyelőre privát előnézeti fázisban működik, a széles körű kereskedelmi bevezetést pedig a vállalat 2027 elejére tervezi. A célközönséget elsősorban bankok, letétkezelők és más pénzügyi intézmények alkotják, amelyek egyre nagyobb értékű digitális eszközöket kezelnek.
Nem egyetlen helyen tárolják a kulcsot
A kriptovaluták világában a privát kulcs jelenti a vagyontárgyak feletti tényleges rendelkezést.
Ha egy támadó megszerzi ezt a kulcsot, megfelelő korlátozások hiányában azonnal átutalhatja az eszközöket, a blokkláncos tranzakciók visszafordíthatatlansága miatt pedig a károk rendszerint nem orvosolhatók.
A Google Cloud dokumentációja szerint a Multi-party Compute küszöbalapú aláírást alkalmaz. A rendszer több, hardveresen védett szereplő között osztja szét a kulcs egyes részeit, így egyik résztvevő sem birtokolja önmagában a teljes kulcsot.
Tranzakció aláírásakor a résztvevők közös kriptográfiai folyamatot futtatnak le. A hálózat számára érvényes aláírás készül, miközben a teljes privát kulcs egyetlen pillanatra sem áll össze egy szerveren vagy eszközön.
Ha a támadó nem fér hozzá a meghatározott számú kulcsrészhez, nem tudja engedélyezni a tranzakciót és a kulcsot sem tudja rekonstruálni.
Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egy bank az egyik kulcsrészletet saját infrastruktúráján, a másikat Google Cloud-környezetben, a harmadikat pedig egy külön szolgáltatónál tartja.
Ez a megközelítés különösen fontos lehet Közép-Európában, ahol a pénzügyi intézményeknek egyszerre kell megfelelniük a kiberbiztonsági, működési és felügyeleti elvárásoknak.
Bitcoin, ethereum és később Solana
A szolgáltatás jelenlegi támogatása az ECDSA-alapú, secp256k1 görbére épül. Ez lefedi a bitcoint, az ethereumot és az EVM-kompatibilis hálózatokat. A Solana támogatásához szükséges EdDSA-alapú Ed25519 megoldást a Google egyelőre fejlesztés alatt álló funkcióként jelöli.
A platform nem csupán kulcstárolási rendszerként működik. A Google Cloud tranzakciós szabályokat, költési limiteket, engedélyezett célcímeket és szervezeti jóváhagyási folyamatokat is kínál.
Fontos korlát ugyanakkor, hogy a dokumentáció szerint az automatikus szabályok alapvetően iránymutatást adnak az aláíróknak; a végső döntést elegendő számú jogosult résztvevő jóváhagyása hozza meg.
A bankok még tesztelik, az Alphabet már használja
A Google október 28-án, New Yorkban tartott digitális eszközbiztonsági rendezvényén mutatta be részletesebben a technológiát.
A CoinDesk beszámolója szerint több pénzügyi intézmény és technológiai partner már teszteli a rendszert. A rendezvényen olyan szereplők képviselői is megjelentek, mint a Morgan Stanley, a Citi, a Wells Fargo és az OKX.
A Google nem nevezte meg valamennyi tesztelő ügyfelét, azt viszont közölte, hogy anyavállalata, az Alphabet már használja a technológiát Ethereum- és Solana-alapú eszközök védelmére.
A vállalat ezzel tovább építi pénzügyi infrastruktúráját, miután korábban a banki fizetésekre szánt Universal Ledger blokklánc-platformmal is megjelent a piacon.
A kulcslopások miatt időzített a bejelentés
A fejlesztés hátterében a kriptoszektor egyik legnagyobb problémája áll. A Chainalysis elemzése szerint 2024-ben mintegy 2,2 milliárd dollárnyi kriptovalutát loptak el hackertámadások során, a privátkulcs-kompromittálások pedig az ellopott összeg 43,8 százalékáért feleltek.
A Multi-party Compute ezt az úgynevezett egyetlen hibapontot próbálja megszüntetni. Egy feltört laptop, felhőkörnyezet vagy alkalmazotti hozzáférés önmagában nem lenne elég a pénzek mozgatásához.
Ez nem teszi támadhatatlanná a rendszert, de jelentősen megemeli a támadók előtt álló technikai és szervezeti akadályokat.
A kvantumvédelem még csak a következő lépés
A Google szerint az aktuális verzió elsősorban az ellopott hitelesítő adatok és a jogosulatlan tranzakciók ellen nyújt védelmet.
Nem tekinthető teljes értékű posztkvantum-megoldásnak, bár az architektúra később alkalmas lehet ilyen kriptográfiai eljárások befogadására.
A szolgáltatás 2027 eleji indulása fontos mérföldkő lehet az intézményi kriptotárolásban. A bankok számára ugyanis már nem az a fő kérdés, hogy belépnek-e a digitális eszközök piacára, hanem az, hogyan tudják azokat úgy kezelni, hogy egyetlen kompromittált kulcs vagy infrastruktúra se veszélyeztesse az ügyfélvagyont.
Olvastad már? Ripple Treasury: hétvégén is hozamot kínálhat az RLUSD
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. október 30. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. október 30.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.