A stablecoinokról régóta mondják, hogy szabályozhatatlanok, mert a blokkláncon nincs központi ellenőrzés.
A valóság viszont más. Washington, London, Brüsszel és Hongkong egyszerre építi ki azokat a szabályokat, amelyekkel a stablecoin-átutalásokat azonosítani, befagyasztani és adott esetben átirányítani lehet.
A kontroll kulcsa pedig nem a lánc, mert a láncon tényleg nincsen központi hatalom, hanem a kapu, ahol a pénz belép a kriptóba, és ahol kilép belőle.
A kapu, ahol minden eldől
Az olasz jegybank nemrég tesztelte, hogyan működnek a stablecoin-átutalások a gyakorlatban. Kétszáz USDC-utalást indítottak Olaszország és több ország között, és az eredmény beszédes.
A tranzakciók költsége 0,3 és 8,96 százalék között mozgott, az átfutási idő húsz perctől két napig terjedt, de a blokklánc maga csak a költségek 0,4 százalékát tette ki.
Tehát egyértelműen kiderült (amit amúgy az iparág már tíz éve tud), hogy a költség és a kontroll szinte kizárólag a belépési és kilépési pontoknál van, ahol a tőzsdék a hagyományos pénzt kriptóra váltják.
A Mastercard blokklánc-vezetője ezt úgy fogalmazta meg, hogy a stablecoinok olyanok, mint a sínek, egy globális elszámolási rendszer, amelyen a pénz-vonatok futnak, a beazonosítható szereplőkkel működő pálya pedig szabályozható.
Washington, London, Brüsszel, Hongkong
Az Egyesült Államokban a GENIUS Act pénzmosás-ellenes rendelkezéseit most konkretizálják, az új szabályok alapján pedig a kibocsátóknak és közvetítőknek azonosíthatónak kell lenniük.
Ennek a szabálynak a kikényszerítése pedig már pénteken megtörtént, amikor a pénzügyminisztérium két iráni kripto-tőzsdét is szankcionált, amiért a Forradalmi Gárda pénzmosását segítették.
Nagy-Britanniában kétlépcsős rendszer épül, a fiat-alapú stablecoinok kibocsátása és őrzése a pénzügyi felügyelet alá kerül, a rendszerkockázati tényezőt jelentő kibocsátókat pedig a jegybank felügyeli.
Az EU-ban a MiCA már a kapunál szűr, az amerikai dollárhoz kötött stablecoinok közül az USDC maradt, az USDT-t kivezették az európai piacról. Hongkongban és Dél-Koreában pedig épp most készülnek az engedélyezési keretek.
Mit jelent ez a felhasználónak?
A kriptó nem névtelen, a stablecoinok pedig még annyira sem, nekik még a pszeudonimitás luxusa sem adatik meg. A stablecoinok nagykorúvá válnak, és a tömeges használat ára a szabályozás, tetszik vagy sem.
A határokon átnyúló átutalások és a fizetések világában ez jelenti a tényleges elfogadást, hiszen a bankok és a cégek csak akkor használják majd szívesen a technológiát, ha a szabályok kiszámíthatók.
Az, hogy gyorsabb és olcsóbb, csak egy bónusz, egy hatalmas plusz, ami a könyvelésben (és a negyedéves bevételi jelentésekben) jelentkezik, mint csökkenő kiadás, de a pénzintézetek a jelenlegi költségek mellett is köszönik szépen, jól vannak, a lényeg nem ez, hanem, hogy a törvényeknek mindenben megfelejlenek. A stablecoinok esetében is ez az elvárás.
Az átlagos felhasználónak pedig annyi a dolga, hogy tudja, a belépési és kilépési pontokon minden ugyanúgy látszik, mintha banki átutalást indítana.
A szabadság tehát nem tűnt el, csak a tömeges használat megváltoztatta a játékszabályokat. És ez nem feltétlenül rossz hír.
A szabályozott környezet ugyanis vonzza a nagy intézményeket, a nagy intézmények pedig likviditást és megbízhatóságot hoznak, ami hosszú távon a felhasználóknak is jól jön.
Ami még nincs eldöntve, az az, hogy a különböző joghatóságok szabályai mennyire lesznek összehangoltak, hiszen a stablecoinok világa nem ismer országhatárokat, és ha mindenhol más szabályok lesznek, az újabb bizonytalanságot hozhat.
A tűzfal tehát már épül, de hogy falakból vagy kapukból áll-e majd, azt még a szabályozók sem tudják pontosan.
Olvastad már? Bhután kriptopiacára is belépne a Bitget
Kriptopiaci kutató, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Tűz. Kerék. Gőzgép. Bitcoin.
📅 Megjelenés: 2026. augusztus 9. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. augusztus 9.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.