Új formát öltött a terrorizmus finanszírozása, de támogatói még mindig ugyanazok. A környezet elleni bűncselekmények, mint a vadon élő állatok kereskedelme és az illegális elefántcsont kereskedelem is megelőzte a kábítószer kereskedelmet, mint a terroristák első számú jövedelemforrása, hiszen ezek jelenleg bevételeik egyharmadát teszik ki.
Láthatjuk, hogy nem a kriptopénzek azok, amelyek hozzájárulnak a nem államilag támogatott civil szervezetek, terrorista csoportok segítéséhez olyan országokban, mint például Szíria, a Kongói Demokratikus Köztársaság vagy Afganisztán.
A környezet elleni bűncselekmények még a kábítószereknél is jelentősebb bevételforrások a terroristák számára
A környezet ellen elkövetett bűncselekmények – illegális fakitermelés, elefántcsont kereskedelem – már nagyobb bevételforrásai a terrorista irányultságú szervezeteknek, mint a kábítószer-kereskedelem, és még csak kriptovalutákat sem használnak – olvasható egy friss Interpol-jelentésben.
Az olyan konfliktuszónákban tevékenykedő szervezetek, mint az Iszlám Állam, Al Shabaab, Boko Haram vagy a tálib terrorista csoportok bevételeinek 38 százaléka származik illegális fa- vagy szénkitermelésből, halászatból, faszén-előállításából, illetve vadállatok kereskedelméből.
A kábítószer kereskedelem ennek a profitnak csak 28 százalékát teszi ki, 26 százalék származik illegális adóztatásból, további 3 százalék pedig külföldről befolyó adományoknak tudhatók be.
Egy Interpol által kiadott tanulmány, az Illegális Javak Világtérképe szerint a norvég ENSZ-Együttműködési Központ, valamint a Globális Kezdeményezés a Nemzetközi Szervezett Bűnözés Ellen szervezet, több mint 1000 csempészeti és egyéb illegális cselekedetre alkalmas útvonalat azonosított. A bűnöző szervezetek hét legnagyobb és legszélsőségesebb csoportja 1 és 1,4 milliárd dollár közötti tőkét szerez évente.
Az e tevékenységeket támogató pénzforgalom főleg hivatalos banki csatornákon, megbízható vezető vállalatokon, és készpénzen keresztül valósul meg, ellentétben azokkal a rosszmájú feltételezésekkel, miszerint az ilyen ügyletek lebonyolítására kriptovalutát alkalmaznak.
„A szervezett bűnözők olyan kriminális, csempészeti hálózatokat hoznak létre, amelyek egyre inkább lehetővé teszik nemzetközi támogatóiknak, hogy határokon át, biztonságos környezetből biztosíthassanak forrásokat az illegális tevékenységekhez.” – írja a jelentés.
Több mint 2600 illegálisan tevékenykedő (nagyrészt az Iszlám Állam szervezetébe tartozó) nemzetközi alak hagyta el Szíriát és Irakot, többük Líbián át. A fenti hálózatok segítségével juthatnak hamis papírokhoz, vagy találhatnak biztos utat adóparadicsomokba.
A tanulmány fényt derít arra is, hogy a muszlim kultúrában megtalálható monetáris gyakorlatok, mint a magas összegű adományozás jótékonysági szervezeteknek és pénzutalással foglalkozó központoknak, szintén nehezíti a bűnügyi finanszírozás nyomkövetését.
Félrevezető a kriptovalutát illegális tevékenységekkel kapcsolatba hozni
A kriptovaluták, pszeudonim jellegük miatt az utóbbi időben komoly kritikával szembesültek a pénzmosási lehetőségek tekintetében. A Shapeshiftet 9 millió dollárnak megfelelő összegű pénzmosási tevékenységgel vádolták meg az utóbbi két évben, ám vezérigazgatója Erik Voorhees elutasította, hamisnak és félrevezetőnek nevezte a vádakat. A Wall Street Jornal írása szerint több mint 40 kriptovaluta váltó szembesült hasonló vádakkal a közelmúltban.
Vorhees inkább a bankokat tenné felelőssé, hivatkozva a fent említett ENSZ-jelentésre, amely az állítólagos illegális pénzmozgások összegét mutatja be, és amely a bankok oldaláról mintegy 2,7 milliárd dollárt – 219-szer annyit, mint amennyivel a Shapeshiftet megvádolták – jelent.
A múlt héten Thomas Borgen, a dán Danske Bank ügyvezető igazgatója lemondott tisztségéről egy 234 milliárd dolláros botrány miatt, az igazgató ugyanis az elmúlt évek során állítólag ekkora összeget juttatott ki magának egy észt bankfiókon keresztül, a 2015-öt megelőző 8 év alatt. Ugyanígy, Afrikán és Ázsián keresztüli, több milliárd dollár értékű pénzmosással vádolják a HSBC Holdings PLC brit bankcsoportot.
Milliárd dolláros rablás adócsalással, zsarolással és gyilkossággal
Az Interpol jelentése szerint a tálibok mintegy 40.000 tagja éves szinten 75-90 millió dolláros bevételt szerez adóztatásból, részben kábítószerek, föld és mezőgazdasági termékek értékesítéséből, valamint külföldről érkező támogatásokból.
2017 közepén az Iszlám Állam a becslések szerint havi 10 millió dolláros vagyont szerzett, ám „a terrorizmus drámai csökkenéséből arra következtethetünk, hogy a szervezett ennek maximum a negyedével gazdálkodik. Az összeg nagy része adócsalásból származik.” – írta az Interpol.
Az összevont al-Káida csoportok, azaz a Hay’at Tahrir al-Sham (Szíria) és a Jama’at Nasr al-Islam (Száhel) nagyjából 18-35 millió, illetve 5-35 millió dollárt gyűjtenek adócsalás, támogatások, emberrablások váltságdíjai, zsarolás, cigarettacsempészet és kábítószerek útján.
A Kenyában és Szomáliában tevékenykedő Al-Shabaab szervezet nagyjából 20 millió dollár bevételre tesz szert tiltott faszénkereskedelem és egyéb illegális díjszedési ügyletek segítségével. A nigériai Boko Haram 5-10 millió dollárt gyűjt adóztatási, bankrablási, egyéb terrorista csoportok támogatása, és emberrablási tevékenységek útján.
A Kongói Demokratikus Köztársaságon belüli több mint 8000 ellenálló évente legalább 13 millió dollár illegális haszonra tesz szert adóztatás és természeti erőforrások kiaknázásának segítségével.
„Ez azonban csak kis része annak a 770 millió dolláros összegnek, amelyet a Kelet-Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén illegálisan értékesített természeti erőforrásoknak tulajdonítanak.” – olvasható az ENSZ-jelentésben.
Forrás: news.bitcoin.com
Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyd ki a többi hírt, és iratkozz fel hírlevelünkre. Ne felejtsd el nyomon követni oldalunkat a Facebookon az Instagramon és a Twitteren. Legyen szép napod!
