A digitális valuták világában a legtöbb hír arról szól, hogy egy jegybank „vizsgálja a lehetőségeket”, de a kísérletekből ritkán lesz valóság.
Vagy csak nagyon lassan. A Bank of England mostani lépése viszont más, mert a jegybank konkrét szereplőket választott ki a Digital Pound Lab következő fázisára, a Polygon Labsot, a NOBO Finance-t és a Dun & Bradstreet-et.
Ez még nem a digitális font bevezetése, de egy nagyhatalom központi bankja ténylegesen építi a rendszert, és a jövőbeni jelentősége ennél jóval nagyobb lehet.
A probléma, amit megoldanának
A kísérlet lényege egy nagyon hétköznapi gondról szól. A kisvállalkozásoknak a nemzetközi kereskedelemben gyakran napokig kell várniuk a fizetésre, mert az ellenőrzés több szereplő között oszlik meg, és az elszámolás lassú.
A nagy cégek ezt a késést a saját tőkéjükből áthidalják, a kisebbek viszont a szállítás és a fizetés közötti időszakban készpénzhiánnyal küzdenek.
A Bank of England azt teszteli, hogy egy jegybanki digitális font és a magán-stablecoinok hogyan rendezhetnék ugyanannak az ügyletnek a különböző részeit, ezzel lerövidítve a várakozást.
A konzorcium felállása
A három szereplő feladata is világos. A Polygon biztosítja az okosszerződéseket és a stablecoin-elszámolást, a Dun & Bradstreet a kockázati adatokat, a NOBO pedig az úgynevezett SME Bankable Profile-t építi, amely lehetővé tenné, hogy a cégek egyetlen, átvihető profillal jelenjenek meg a hitelezők előtt, ahelyett, hogy újra és újra beadnák ugyanazokat a papírokat.
A profil három adatforrásból épül, a tárcatranzakciók, az open-finance adatok és a Dun & Bradstreet kereskedelmi rekordjai vannak összesítve, és ezekből áll össze a céges profil.
A Polygon egyébként nem véletlenül került a képbe, a hálózat a második negyedévben 743 millió tranzakciót dolgozott fel, ami 160 százalékos növekedést jelent, és eddig több, mint 2,6 ezer milliárd dollárnyi stablecoin-elszámolást bonyolított le.
Hogy ez mennyit jelent a pénzvilág szereplői számára, az abból is látszik, hogy a Revolut és a Stripe is a felhasználói között van.
A korlátok
A jegybank persze óvatosan fogalmaz. A labor nem használ valódi pénzt és valódi ügyfeleket, és a kísérlet lefolytatása nem jelent végleges döntést a digitális font kibocsátásáról.
Az eredmények viszont a Bank of England és a brit kincstár értékelésébe kerülnek, amelyet 2026 vége előtt készítenek majd el, szóval a kísérlet eredménye konkrét döntési alapot ad.
Már nem csak vizsgálgatás lesz, meg a lehetőségek mérlegelése, hanem számok, amiket megnézhetnek, kiértékelhetnek, és amelyek feketén-fehéren eldöntik, hogy az egésznek van-e értelme vagy sem.
A tét pedig nem kicsi, mert ha a digitális font és a stablecoinok együttműködése beválik, az egész nemzetközi kereskedelmi elszámolás megváltozhat, és a kisvállalkozások végre nem a saját pénzüket folyósíthatnák előre a külföldi vevőiknek.
Hogy a kísérletből mikor lesz valóság, tehát mikor debütál az éles rendszer, azt persze most még megbecsülni sem lehet, ahogyan azt sem, hogy a világ többi jegybankja mikor követi a példát.
De abból kiindulva, hogy a blokklánc technológia gyakorlatilag mindenben köröket ver a hagyományos pénzügyi megoldásokra, valószínűleg nem kell sokat várnunk.
Olvastad már? A Tether kaszálja az arany-defi kísérletét, az Alloy 37 nap múlva leáll
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. augusztus 14. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. augusztus 14.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.
