Egy népszerű Youtuber lerántotta a leplet Satoshi Nakamotóról. Bár a cím elég hatásvadásznak tűnik – főleg, miután már több tucat ilyennel találhattad magad szembe az elmúlt 10 év során –, a Barely Sociable vlogger által feltöltött videó talán az eddigi legjobban összerakott, legjobban alátámasztott elméletrendszer Satoshi Nakamoto valódi nevét illetően.
Ez a bejegyzés hatrészes cikksorozatunk második része, amelyben a legesélyesebb Satoshi Nakamoto nevét még nem áruljuk el. Szépen lassan építjük fel a történetet, ezért érdemes minden nap követned minket. A befejező részben minden kiderül….
Az első részt ide kattintva olvashatod el.
A teljes videót ide kattintva nézhetitek meg, viszont amennyiben nem tudtok angolul / nincs rá 40 percetek, összefoglaltuk nektek, miről is van szó.
Az előző cikkünket ott fejeztük be, hogy a Bitcoin hálózata 12 év alatt mostanáig nem talált egy normális, natív rendszert a sakálázhatóságra, vagyis arra, hogy a rendszer adott idő alatt több tranzakciót legyen képes megvalósítani.
A jelszó: 1 MB
Mindenképp meg kell várnod, míg a tranzakciód bekerül legalább egy blokkba, ezek létrejötte azonban átlagosan 10 percig tart. A probléma ott kezdődik, hogy minden tranzakció rendelkezik egy bizonyos mérettel, egy blokkba pedig éppen ezért nem foglalhatók bele végtelen mennyiségű tranzakciók.
Egyetlen blokk mérete 1 MB-ban került meghatározásra, ami azt jelenti, hogy a hálózat másodpercenként 7 tranzakció megvalósítására képes.
Ez nagyon kevés, ha ahhoz hasonlítjuk, hogy a Visa másodpercenként nagyjából 1700 tranzakciót bonyolít le, a Mastercard kapacitása pedig 65.000 tranzakció/s.
Na már most, ha azt szeretnénk, hogy a bitcoin egy globálisan használt internetes fizetőeszköz legyen, akkor egyértelmű, hogy ezt a számot növelnünk kell.
Az egymegás blokkméretet Satoshi 2010-ben adta hozzá a rendszer szabályaihoz, titokban. Ennek oka az volt, hogy elkerülje azt a szituációt, amelyben a bányászok visszaélnek a blokkmérettel, és mondjuk egy 1 TB méretű blokkot hoznak létre.
Ez minden bányászt arra kényszerítene, hogy ezt a hatalmas blokkot töltse le, a túlterhelés miatt pedig szolgáltatásmegtagadás (DDoS) következne be.
2010 októberében Satoshi a problémáról még így vélekedett:
Fázisokra oszthatnánk, mondjuk így:
if (blocknumber > 115000) maxblocksize = largerlimit[magyarázat: ha a blokkmagasság meghaladja a 115.000-et, a blokk maximális mérete megnövekszik a szerk.]
A következő verziókban el lehetne kezdeni alkalmazni, így, amikor elérünk az adott blokkmagasságig, és hatályba lép, a régebbi verziók, amelyekben ezek [a kódsorok] nincsenek, elavulttá válnak.
Amikor megközelítjük az adott blokkmagasságot, tehetek egy figyelmeztetést a régi változatokba, hogy biztosak legyünk abban, hogy frissítenek.
Satoshi ezzel kvázi egy hard forkot vázolt fel.
BitcoinXT – az új bitcoin
A skálázással kapcsolatos viták a közösségen belül 2015-ben csúcsosodtak ki, valóságos polgárháborút szítva ezzel a kriptovilágban.
Gavin Andersen, a Bitcoin Core akkori vezető fejlesztője és Mike Hearn 2015 júniusában előálltak egy olyan javaslattal, amely Satoshi 2010-es felvetése mentén tervezte megoldani a skálázási dilemmát.
Ez volt a Bitcoin Improvement Proposal 101, röviden a BIP 101, melynek lényege, hogy a blokkméretet 2016-ban 8 MB-ra állítanák, majd azt minden 2 évben a duplájára növelnék. Az egyetlen feltétel az volt, hogy a hálózat legalább 75%-ának egyet kell értenie a javaslattal.
Ha ez a fork megvalósult volna, akkor a Bitcoin-hálózat fő valutájává az úgynevezett BitcoinXT vált volna.
A harmadik rész hamarosan következik… részt ide kattintva olvashatod el.
Olvastad már? Fordulópontnál a bitcoin: 3 ok amiért kitartanak a bikák
Kiemelt kép: Credit: BeatingBetting.co.u
Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon.
Legyen szép napotok! 🙂
