Kína ismét magasabb fokozatba kapcsolt az aranyvásárlásban, miközben a jegybankok világszerte egyre látványosabban csökkentik függőségüket a dollártól.
A pekingi központi bank szeptemberben újabb jelentős mennyiséget emelt hivatalos tartalékai közé, és ezzel már közel két éve folyamatosan növeli aranykészletét.
A kínai jegybank mintegy 23 tonna aranyat vásárolt szeptemberben. Ez a 2026-os év legerősebb havi beszerzése, ráadásul nagyjából három éve nem látott ütemet jelent.
A vásárlási hullám nem elszigetelt kínai jelenség: Lengyelország, Üzbegisztán, Kazahsztán és több más feltörekvő ország központi bankja is aktívan bővíti nemesfém-tartalékait.
Kína tovább építi aranytartalékát
A World Gold Council korábbi adatai már augusztusban is gyorsuló kínai vásárlásról számoltak be: a jegybank akkor 20,2 tonnával növelte állományát, ami 2023 októbere óta a legnagyobb havi bővülés volt.
Szeptemberben ezt is felülmúlta a beszerzés, így a kínai aranyvásárlási sorozat immár 23 egymást követő hónapja tart.
Az év eleje óta Kína több mint 100 tonnával növelte hivatalos aranykészletét. A szeptemberi tranzakcióval az állomány hozzávetőleg 2410 tonnára emelkedett, miközben az arany a kínai devizatartalékokon belül is egyre nagyobb súlyt képvisel.
Peking ezzel nemcsak árfolyamnyereségre törekszik. Az arany nem egy másik ország kötelezettsége, nem függ egyetlen kibocsátó hitelképességétől, és válsághelyzetben is könnyebben elfogadható tartalékeszköz.
Ez különösen fontos szempont egy olyan időszakban, amikor a geopolitikai konfliktusok, a kereskedelmi feszültségek és a dolláralapú pénzügyi rendszerrel kapcsolatos kockázatok egyszerre vannak jelen.
Kína jelenleg az Egyesült Államok, Németország, Olaszország és Franciaország mögött a világ egyik legnagyobb hivatalos aranytulajdonosa.
A jelenlegi ütem mellett azonban hamarosan megelőzheti Olaszországot és Franciaországot is, amelyek rendre mintegy 2452, illetve 2437 tonnás készlettel rendelkeznek.
Az arany árfolyama közben rendkívül hektikusan mozgott. A nemesfém augusztusban rövid időre 4700 dollár unciánkénti szint közelébe emelkedett, majd október elején mintegy 4060 dollárig korrigált.
A World Gold Council szeptemberi piaci értékelése szerint a hónap végén 4176 dollár körül zárt, miközben az ETF-ekbe irányuló tőkeáramlás továbbra is erős maradt.
Nem csak Peking vásárol
A jegybankok kollektív kereslete szintén azt mutatja, hogy az arany stratégiai tartalékeszközként ismét kiemelt szerepet kapott.
A World Gold Council statisztikái szerint a központi bankok júliusban nettó 23 tonna aranyat vásároltak. Kína mellett Lengyelország számított a legaktívabb vevőnek.
A lengyel jegybank 2026-ban már közel 100 tonnával növelte készletét, amely így nagyjából 648 tonnára emelkedett. Varsó hosszabb távú célja a 700 tonnás állomány elérése.
A közép-európai ország aranystratégiája Magyarország számára is figyelemre méltó, hiszen a régió jegybankjai az elmúlt években látványosan nagyobb hangsúlyt helyeznek a fizikai aranyra és a tartalékok diverzifikációjára.
Üzbegisztán augusztusban további 8 tonnát vásárolt, míg Kazahsztán 7 tonnával bővítette készletét. A Cseh Nemzeti Bank szintén folytatta több éve tartó aranyfelhalmozását, ami jól jelzi, hogy a folyamat nem kizárólag Ázsiára és a nagyhatalmakra korlátozódik.
A World Gold Council 2026-os jegybanki felmérése szerint a válaszadók 84 százaléka úgy véli, hogy az arany öt év múlva nagyobb részarányt képvisel majd a globális tartalékokban.
Ez arra utal, hogy a jegybanki vásárlások mögött nem rövid távú spekuláció, hanem tartós stratégiai átrendeződés áll.
Ha ez a trend folytatódik, az arany iránti hivatalos kereslet hosszabb távon is stabil támaszt adhat az árfolyamnak.
A magyar befektetők számára ugyanakkor fontos különbség, hogy a jegybankok többéves tartalékstratégiában gondolkodnak, nem pedig néhány hetes árfolyammozgásokat próbálnak megkereskedni.
Olvastad már? A Cardano árfolyama esik, miközben nő a hálózati aktivitás
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. október 12. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. október 11.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.