Az amerikai kincstár csütörtökön a kripto-szankciók egyik legnagyobb akcióját hajtotta végre.
Az OFAC, a pénzügyi szankciókért felelős hivatal az A7 hálózatot jelentős nemzetközi bűnszervezetté nyilvánította, a FinCEN pedig olyan szabályt javasolt, amely elvágná a hálózat frontcégeit az amerikai pénzügyi rendszertől.
A javaslat a kriptóra is kiterjed, nem csak a hagyományos pénzre.
Egy token a szankciók kijátszására
Az A7 egy orosz árnyékbanki rendszer, amelyet Washington szerint az iráni rezsim használt a szankciók kijátszására.
A hálózat középpontjában az A7A5 nevű, rubelhez kötött token áll, amelyet a kirgizisztáni Old Vector bocsátott ki, a Tronon és az Ethereumon fut, de amiért igazán fontos, az az, hogy a FinCEN szerint több, mint 180 entitás bonyolított legalább 179,1 milliárd dollárnyi A7A5-forgalmat 2025 februárja és 2026 júniusa között.
A mechanizmus a stablecoinok sötét tükörképe. A tokenek Oroszországon belül mozognak, hogy a külföldi kifizetéseket jelképezzék, miközben a hálózat úgynevezett Sub-Agentjei (ezek nem AI agentek, csak a nevük hasonló), a látszólag rendes cégek, a dollár-, jüan- és euró-átutalásokat bonyolítják.
A két oldal így soha nem érintkezik, a szankcionált entitások az egyik rétegen bonyolítják az üzletet, és a másikon történik a hagyományos valutákkal való elszámolás, és az eddigiekben ez működött, így meg tudták oldani a szankciók kikerülését.
A Sub-Agentek több, mint 435 pénzintézetnél tartottak számlát 83 országban, és 17 milliárd dollárnál is többet mozgattak meg.
A hálózatot 2024 szeptemberében indította a szökésben lévő moldovai oligarcha, Ilan Shor és az orosz állami védelmi bank, a Promsvyazbank.
A kincstár szerint az A7 az iráni forradalmi gárdának, a Hamásznak és észak-koreai hackereknek is segített, és kapcsolatban áll az iráni Nobitex tőzsdével is. A token leggyakrabban a befagyaszthatatlan hídként szolgált az USDT felé, onnan pedig a hagyományos pénzbe.
348 ezer intézmény a célkeresztben
Az A7 szankcióinak, és a FinCEN új szabályainak a tétje óriási. A FinCEN javaslata nagyjából 348 ezer intézményt érintene, a kriptotőzsdéket is beleértve, és aki ezzel a hálózattal érintkezik, az szó szerint kizárhatja magát az amerikai pénzügyi rendszerből.
A kincstár üzenete egyértelmű. Scott Bessent pénzügyminiszter szavaival élve aki az amerikai ellenfeleknek segít illegális pénzügyeket bonyolítani, az elveszíti a hozzáférést az amerikai rendszerhez.
A hálózat mérete önmagában is figyelemre méltó. A Sub-Agentek, a látszólag rendes kereskedelmi cégek, hamis kereskedelmi dokumentumokkal álcázták a kifizetéseket, és a moszkvai személyzet egyedi VPN-eken keresztül érte el a számlákat, hogy a forgalom Dubajból, Hongkongból vagy Biskekből indulónak tűnjön.
Az egyik Sub-Agent közvetlenül kapcsolatban állt Irán árnyékflottájával, és a hozzá kapcsolódó cégekkel együtt közel 140 millió dollárt kapott az iráni szankciókijátszásban érintett cégektől. Egy másik mintegy 1,6 millió dollárt küldött egy fegyverbeszerzéshez köthető cégnek.
A FinCEN javaslata még nem végleges
A token szerepe is árulkodó, hogy miért és hogyan használják. Az A7A5 leggyakrabban egy befagyaszthatatlan hídként szolgált az USDT felé, onnan pedig a hagyományos pénzbe, és a forgalom nagy része a szankcionált Garantex és Grinex tőzsdéken futott át.
A hálózat nem volt ismeretlen a hatóságok előtt, az EU korábban már szankcionálta egyes részeit, a brit Nemzeti Bűnügyi Ügynökség pedig augusztusban adott ki figyelmeztetést, az amerikai lépés azonban a legátfogóbb, mert a kriptót és a hagyományos pénzt egyaránt eléri.
A FinCEN javaslat még nem végleges, a szövetségi közlönyben való megjelenés után harminc napos kommentperiódus következik, a szankciók viszont azonnal hatályba léptek.
A kriptó nem a szankciók névtelen kijátszásának terepe többé. A hatóságok pontosan az ilyen hálózatokat célozzák, és a token, amelyet a kijátszásra terveztek, most a leleplezés eszközévé vált.
Olvastad már? A Base Cobalt frissítése új funkciókat hoz a tokenizált eszközökhöz
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. október 4. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. október 4.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.