Illinois új kriptóadót készít elő: a stablecoinok, a DeFi és a saját tárcák is érintettek lehetnek.
Illinois-ban már nem az a kérdés, hogy lesz-e külön digitáliseszköz-adó, hanem az, hogy a gyakorlatban pontosan mely kriptós műveletek után kell majd fizetni.
Az állam adóhatósága közzétette az új szabályozás tervezetét, amely alapján a 0,2 százalékos teher bizonyos vásárlásokra, váltásokra, letétkezelési szolgáltatásokra, blokkláncok közötti áthidalásokra, sőt akár egy tőzsdéről saját tárcába indított tranzakcióra is kiterjedhet.
A részletes szabálytervezet fontos pontosítást ad az idén elfogadott Digital Asset Tax Act végrehajtásához.
A jogszabály 2027. január 1-én lépne hatályba, az Illinois Department of Revenue pedig október 30-áig várja az érintett vállalkozások, ügyfelek és iparági szereplők észrevételeit.
Nem a kriptónyereséget adóztatják meg
A konstrukciót érdemes pontosan értelmezni, mert nem klasszikus árfolyamnyereség-adóról van szó. Illinois a digitális eszközökhöz kapcsolódó üzleti szolgáltatás igénybevételére vetne ki 0,2 százalékos adót.
A szabályok szerint akkor jön létre adóköteles esemény, ha egy Illinois-ban található ügyfél digitális eszköz cseréjét, áthelyezését vagy tárolását veszi igénybe, mindezért ellenértéket fizet, és a szolgáltatást egy digitáliseszköz-bróker teljesíti.
Az adó alapja nem feltétlenül a szolgáltató díja, hanem az érintett digitális eszköz értéke.
Egy 10.000 dollár értékű tranzakciónál ez 20 dolláros adóterhet jelentene, függetlenül attól, hogy az ügyfél nyereséget ért-e el, veszteséggel zárt-e, vagy csupán saját eszközeit mozgatta egyik helyről a másikra.
A KPMG összefoglalója szerint a szabályozás hatálya azokra a digitális eszközökkel kapcsolatos üzleti tevékenységekre terjed ki, amelyeket egy illinois-i ügyfél számára nyújtanak.
A távoli szolgáltatók sem feltétlenül mentesülnek: a tervezet 100.000 dolláros Illinois-ból származó éves bevételi küszöböt is meghatároz a helyi telephellyel nem rendelkező brókerek számára.
A stablecoinok bekerülnek, az NFT-k viszont kimaradnak
A tervezet egyik legfontosabb része a digitális eszköz fogalmát tisztázza. A hatóság kifejezetten ide sorolja a hagyományos kriptovalutákat, a stablecoinokat, a mémcoinokat, valamint a blokkláncalapú digitális jegybankpénzeket és más, fiatvalutához vagy fizikai eszközhöz kötött tokeneket.
Ez azt jelenti, hogy egy dollárhoz kötött stablecoin, például egy kereskedési vagy fizetési célra használt token átváltása is adóköteles lehet, ha a tranzakciót bróker vagy központosított platform végzi díj ellenében.
A stablecoinok azért kerültek a szabályozás hatálya alá, mert Illinois értelmezése szerint digitális értékmegjelenítések, még akkor is, ha árfolyamuk célja egy hagyományos pénznem értékének követése.
Az NFT-k ezzel szemben külön kivételt kapnak. A tervezet szerint a nem helyettesíthető tokenek mögött általában olyan művészeti alkotás, gyűjthető tárgy, jegy, licenc vagy más jog áll, amelynek értéke és használhatósága túlmutat magán a digitális tokenen.
Következésképpen az NFT-khez kapcsolódó üzleti tevékenységek nem tartoznának a digitális eszközadó hatálya alá.
A DeFi sem automatikusan adómentes
A decentralizált pénzügyi protokollok első látásra kívül maradnának az adón, de a részletek ennél összetettebbek. A tervezet különbséget tesz a likviditásszolgáltatóknak továbbított swapdíjak és a protokoll működtetéséért beszedett díjak között.
Ha egy decentralizált tőzsde kizárólag a likviditási poolok résztvevőinek fizetett díjat számít fel, az önmagában nem minősülne adóköteles ellenértéknek. Ugyanez vonatkozhat a bányászoknak, validátoroknak vagy a hálózatnak közvetlenül fizetett gasdíjakra is.
Más elbírálás alá eshetnek viszont az úgynevezett protokoll- vagy platformdíjak. Amennyiben ezek az összegek közvetlenül a DeFi-platform működtetését, karbantartását vagy a szolgáltató bevételét finanszírozzák, a hatóság értelmezése szerint létrejöhet az adóköteles szolgáltatás.
Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy nem maga a decentralizált technológia, hanem az ahhoz kapcsolódó díjstruktúra dönti el az adózást.
A blokkláncok közötti hidak és a saját tárcák sem maradnak ki
Az illinois-i szabályozás kifejezetten felsorolja a bridginget, vagyis a digitális eszköz egyik blokkláncról a másikra történő áthelyezését. Ha ezt a műveletet egy bróker vagy díjat beszedő szolgáltató hajtja végre, akkor a tranzakció csereügyletként adózhat.
Hasonlóan fontos a központosított tőzsdékről saját kezelésű, úgynevezett self-custody tárcákba indított kiutalások kezelése. Ha az ügyfél egy tőzsde által kezelt tárcából saját hardveres vagy szoftveres tárcájába küldi az eszközeit, és a platform ezért díjat számít fel, a tervezet szerint 0,2 százalékos adó merülhet fel.
Ez a közép-európai kriptobefektetők számára is ismerős helyzetet jelenthet, hiszen a magyar felhasználók körében is elterjedt gyakorlat, hogy a hosszabb távra szánt bitcoin- vagy etherállományt tőzsdéről saját tárcába utalják.
Illinois-ban azonban nem feltétlenül a tulajdonosváltás, hanem a szolgáltató által végrehajtott és díjazott átutalás válhat adózási szempontból döntővé.
Nem minden belső könyvelési mozgás lesz adóköteles
A tervezet ugyanakkor különbséget tesz a tényleges blokkláncmozgás és a szolgáltató belső nyilvántartásában végrehajtott egyenlegátvezetés között.
Ha egy bank vagy tőzsde közös letéti tárcában tartja az ügyfelek eszközeit, majd csupán a belső könyvelésben módosítja, hogy melyik ügyfélhez mekkora egyenleg tartozik, az önmagában nem feltétlenül számít adóköteles transzfernek.
A szabályozás logikája szerint ehhez valódi blokklánc-bejegyzésnek kell kapcsolódnia. Ez enyhítheti a vállalati és intézményi szolgáltatók terheit, ugyanakkor új bizonyítási és nyilvántartási kötelezettségeket róhat rájuk.
A brókereknek ugyanis meg kell tudniuk különböztetniük a tényleges on-chain mozgásokat a kizárólag belső főkönyvben rögzített tranzakcióktól.
A letétkezelés önálló szolgáltatásként szintén adóköteles lehet. Ha az ügyfél külön díjat fizet a digitális eszközök őrzéséért, a szabálytervezet egyszeri adóeseménnyel számol.
Ha a tárolás egy vásárlással vagy átutalással együtt, egyetlen csomagban történik, akkor általában csak egy adóköteles esemény keletkezik.
A szolgáltatók szednék be az adót
A beszedés feladata elsősorban a digitáliseszköz-brókerekre hárulna. A központosított tőzsdék, letétkezelők, digitális fizetési feldolgozók és bizonyos, protokollbevételeket gyűjtő DeFi-platformok kötelesek lehetnek az adót külön tételként feltüntetni az ügyfél számláján, majd azt továbbítani az államnak.
Ha a bróker nem szedi be az összeget, miközben a jogszabály alapján köteles lett volna rá, az adóhatóság a szolgáltatót is felelőssé teheti.
A szabályok ezért várhatóan komoly technikai átállást igényelnek majd a tőzsdéktől: ügyféllokációt, IP-címet, számlázási címet, elsődleges használati helyet és a tranzakciók jellegét is vizsgálniuk kellhet.
Az Illinois Department of Revenue jelenlegi dokumentuma még nem végleges szabály. A tervezetet egyelőre nem nyújtották be az államtitkárhoz, illetve a Joint Committee on Administrative Rules, vagyis a JCAR elé sem.
A hivatalos tájékoztató oldal szerint az érdekeltek 2026. október 30-án, a munkanap végéig küldhetik el észrevételeiket.
Mindazonáltal az alapirány már világos: Illinois nem egyszerűen a kriptovaluták adásvételét akarja megadóztatni, hanem a digitális eszközökhöz kapcsolódó közvetítői és letétkezelési szolgáltatásokat.
A végső szabályok döntik majd el, hogy az új teher valóban célzott adó marad-e, vagy a gyakorlatban a kriptohasználat számos mindennapi formáját megdrágítja.
Olvastad már? Tokenizált alapokkal is fedezhető a kriptokereskedés
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. október 1. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 30.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.