Kriptovalutában kapott több mint 470.000 dollárnyi kenőpénzt az a hongkongi banki alkalmazott, aki 1,6 milliárd dollár értékű hamis hiteldokumentumokat hitelesített.
Lam Chun-yin ügyében a bíróság négy év szabadságvesztést szabott ki, emellett mintegy 3,7 millió hongkongi dollár – hozzávetőleg 470.000 dollár – visszafizetésére is kötelezte.
A 32 éves férfi a China Construction Bank hongkongi leányvállalatánál, a CCB Asiánál dolgozott ügyfélkapcsolati menedzserként.
Feladatai azonban kizárólag lakossági banki szolgáltatásokra terjedtek ki, vállalati hitelügyletekhez és akkreditívekhez nem rendelkezett jogosultsággal. Ennek ellenére külső szereplők előtt úgy tett, mintha ő lenne a bank hivatalos kapcsolattartója.
Milliárdos értékű hamis dokumentumok kerültek elő
A hongkongi korrupcióellenes hatóság, az ICAC közlése szerint Lam 2022 áprilisa és júniusa között egy fintechvállalat egyik vezetőjével és több társával működött együtt.
A csoport olyan standby akkreditíveket – vagyis banki garanciaként szolgáló készenléti hitelleveleket – hitelesített, amelyekről később kiderült, hogy hamisak.
A dokumentumok egy biztosítási befektetéseket közvetítő digitális platformhoz kapcsolódtak. A platformon részt vevő befektetőknek banki garanciákat kellett biztosítaniuk arra az esetre, ha az ügyletekből eredő veszteségeket nem tudnák fedezni. A konstrukcióban szereplő garanciák összértéke meghaladta az 1,6 milliárd dollárt.
Lam emellett két olyan fedezeti levelet is hitelesített, amelyeket állítólag egy befektetőként részt vevő hongkongi vállalat állított ki, majd a CCB hagyott jóvá.
A nyomozás azonban megállapította, hogy sem a CCB, sem annak kapcsolt vállalkozásai nem bocsátották ki ezeket az iratokat.
Tetherben érkezett a kenőpénz
A vesztegetési összegeket Tetherben, vagyis az amerikai dollárhoz kötött USDT stablecoinban fizették ki. Az ICAC szerint a teljes összeg meghaladta a 470.000 dollárt.
A kriptovalutás átutalások célja az lehetett, hogy a résztvevők nehezebben legyenek azonosíthatók, a blokkláncos tranzakciók nyoma azonban végül nem akadályozta meg a hatósági fellépést.
Az ügy azért is figyelemre méltó, mert a kriptovalutát nem spekulációra vagy klasszikus pénzmosásra használták, hanem egy hagyományos pénzügyi csalás kenőpénzeinek mozgatására.
Ez jól mutatja, hogy a digitális eszközök a bűncselekményekben ugyanúgy működhetnek fizetési csatornaként, mint a készpénz vagy a fedőcégeken keresztül indított banki átutalások.
A csalásra a CCB Asia belső vizsgálata derített fényt. A bank ezt követően feljelentést tett az ICAC-nál, és együttműködött a hatósággal.
Az ügyben további személyek is érintettek lehetnek: az ICAC közlése szerint a bíróság már elfogatóparancsokat is kiadott más gyanúsítottak ellen.
A bíróság szerint a pénzügyi központ hitelessége forgott kockán
Ernest Lin Kam-hung bíró az ítélet kihirdetésekor hangsúlyozta, hogy az elrettentő büntetés első alkalommal elkövetett bűncselekmények esetén is indokolt lehet.
A döntésnél nem csupán a tényleges vagyoni kárt kellett figyelembe venni, hanem azt is, hogy a hamis dokumentumok milyen veszélyt jelentettek a bankrendszer és a befektetői bizalom számára.
A The Standard beszámolója szerint a bíró a banki és biztosítási szektort Hongkong gazdaságának alapjaként jellemezte. Egy ilyen ügy következésképpen nemcsak egyetlen pénzintézetet érint, hanem a város globális pénzügyi központként kialakított hírnevét is gyengítheti.
Hongkong közben éppen arra törekszik, hogy a digitális eszközök és a tokenizált pénzügyi termékek egyik vezető ázsiai központjává váljon. A város jegybanki feladatait ellátó HKMA a Fintech 2030 programban a tokenizált betétek, a digitális eszközök és a blokkláncalapú elszámolási rendszerek fejlesztését is kiemelt célként kezeli.
A hatóság Project Ensemble nevű kezdeményezése azt vizsgálja, miként kapcsolhatók össze a tokenizált eszközök, a banki betétek és a jegybanki pénz.
A fejlesztések azonban csak akkor építhetik Hongkong pénzügyi szerepét, ha a technológiai újításokat szigorú ellenőrzési, ügyfél-azonosítási és belső kontrollrendszerek kísérik.
Ez a büntetőügy éppen erre világít rá: a legmodernebb digitális fizetési eszköz sem pótolja a banki jogosultságok ellenőrzését.
Ráadásul a tokenizáció és a kriptovaluták terjedésével a pénzintézeteknek nemcsak a kiberbiztonsági, hanem a munkavállalói visszaélések kockázatát is újra kell értékelniük.
Ez a tanulság a közép-európai, így a magyar pénzügyi szektor számára is egyre fontosabbá válik.
Olvastad már? Az USA szankció alá helyezett egy iráni kriptotőzsdét
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. szeptember 22. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 21.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.