Az AI-iparág ma még megállíthatatlannak tűnik, ám a mesterséges intelligencia adatközpontokra épülő növekedési modellje egyre drágább és energiaigényesebb.
Charles Hoskinson, a Cardano alapítója szerint éppen ez teremthet történelmi lehetőséget a kriptovaluták számára: a blokklánc nem csupán pénzügyi hálózatként, hanem az AI működésének koordinációs rétegeként is meghatározóvá válhat.
Hoskinson a deeptech INSIGHTS podcast szeptember 16-i adásában arról beszélt, hogy a kriptoipar idővel ugyanúgy „bekebelezheti” a mesterséges intelligenciát, ahogyan korábban a kriptográfia szakértőit integrálta.
Érvelése szerint a blokklánc fizetési rendszereket, adatjogosultságot, eredetigazolást és elosztott számítási kapacitást kínálhat az AI számára.
Az adatközpont-boom gazdasági korlátai
A Cardano vezetője úgy véli, hogy az AI-infrastruktúrába áramló tőke jelenlegi üteme hosszú távon fenntarthatatlan.
Szerinte nem lehet évről évre tízszeresére növelni az adatközpontokra fordított kiadásokat, miközben az elektromos hálózatok, a chipek és a hűtési kapacitások már most is szűk keresztmetszetet jelentenek.
A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése ennél árnyaltabb, de megerősíti a probléma létezését: a világ adatközpontjainak áramfogyasztása a 2030-as évtized elejére várhatóan nagyjából megduplázódik, és elérheti a 945 terawattórát.
Az Egyesült Államokban az adatközpontok a következő évek villamosenergia-igény-növekedésének közel felét adhatják.
Ez nem csupán amerikai kérdés. Európában, így Közép-Európában is egyre fontosabbá válik, hogy az új szerverparkok milyen gyorsan kapcsolhatók a hálózatra, honnan érkezik az energia, és ki viseli az infrastruktúrafejlesztés költségeit.
Magyarországon a régiós adatközponti beruházások, az ipari energiaárak és a hálózati kapacitás szintén meghatározhatják, hogy mennyire lehet helyben AI-szolgáltatásokat kiépíteni.
Hoskinson szerint az olyan vállalatoknak, mint az OpenAI vagy az Anthropic, nem elég pusztán újabb és újabb modelleket fejleszteniük. Nagy léptékben nyereségessé is kell válniuk, miközben a modellek előzetes betanítása óriási tőkét emészt fel.
Ha a bevételnövekedés nem tart lépést a számítási és energiaigénnyel, akkor az iparág könnyen túlkapacitással és leértékelődő eszközökkel találhatja szembe magát.
Három terület, ahol a blokklánc beléphet az AI világába
Hoskinson tézise nem arra épül, hogy a kriptoprojektek egyszerűen átveszik az AI-cégek helyét. Inkább azt állítja, hogy a blokklánc olyan közös infrastruktúrát adhat, amelyet a jelenlegi, központosított modellek nem tudnak hatékonyan biztosítani.
1. Gépek közötti fizetések
Az AI-ügynökök a jövőben önállóan vásárolhatnak adatot, számítási kapacitást, szoftveres szolgáltatást vagy akár energiát. Ehhez gyors, programozható és határokon átívelő fizetési rendszerre lesz szükség. A kriptovaluták és a stablecoinok ebben a modellben nem feltétlenül befektetési eszközként, hanem elszámolási rétegként jelenhetnek meg.
Egy AI-rendszer például automatikusan kifizethetne egy másik szolgáltatónak néhány centet egy adathalmaz lekérdezéséért, majd ugyanilyen módon rendezhetné a felhőkapacitás vagy a GPU-idő költségét. A hagyományos banki infrastruktúra erre a mikrofizetési és gép-gép tranzakciós modellre kevésbé alkalmas.
2. Adattulajdon és eredetigazolás
A generatív AI egyik legnagyobb vitája az, hogy milyen forrásokból tanulnak a modellek, ki rendelkezik az adott tartalom jogaival, és jár-e díjazás az alkotóknak. A blokklánc alkalmas lehet arra, hogy időbélyeggel és nyilvánosan ellenőrizhető módon rögzítse egy adat vagy digitális mű eredetét.
Ez nem oldaná meg automatikusan a szerzői jog minden problémáját, de átláthatóbbá tehetné, hogy egy tartalom mikor jött létre, kihez kapcsolódik, hogyan használták fel, illetve milyen feltételek mellett került be egy AI-modell tanítási folyamatába. Az okosszerződések emellett automatikus jogdíjfizetést is lehetővé tehetnének.
3. Közös szabályok az AI működésére
Hoskinson egyik legerősebb érve az úgynevezett AI-összehangolás, vagyis az alignment kérdése. A nagy technológiai cégek jelenleg saját maguk határozzák meg, milyen tartalmakat engedélyeznek, mit tekintenek károsnak, és milyen elvek alapján korlátozzák a modelljeiket.
A Cardano alapítója szerint ez hosszú távon széttöredezett szabályrendszerhez vezethet. Egy blokkláncra épülő, közösen kialakított protokoll viszont átláthatóbb keretet teremthetne az AI-rendszerek működéséhez. A kérdés természetesen nem pusztán technikai: a szólásszabadság, az adatvédelem és a társadalmi normák meghatározása politikai és kulturális vita is egyben.
Otthoni eszközök válthatják fel a gigantikus szerverparkokat?
Hoskinson szerint az AI jövője nem biztos, hogy kizárólag a néhány óriásvállalat által üzemeltetett, több milliárd dolláros adatközpontokban van. Elképzelhetőnek tartja, hogy a felhasználók telefonjai, személyi számítógépei és grafikus processzorai egy közös, elosztott számítási hálózat részévé válnak.
Az ötlet nem új, de a nagy nyelvi modellek és a fejlettebb helyi hardverek új lendületet adhatnak neki. Az Apple újabb Mac Studio gépeihez hasonló eszközök már olyan számítási teljesítményt kínálnak, amely bizonyos kisebb modellek helyi futtatására is alkalmas. A jövőben így nem minden lekérdezésnek kellene egy távoli adatközpontba utaznia.
A decentralizált modellben azonban kulcskérdés lesz, hogyan kapnak díjazást a résztvevők, miként ellenőrzik a számítások minőségét, és hogyan biztosítják az adatok biztonságát.
Hoskinson szerint éppen ezen a ponton jöhet képbe a kripto: a blokklánc koordinálhatná a kapacitásmegosztást, a teljesítmény mérését és a kifizetéseket.
A szakember a kilencvenes évek optikai kábelépítéséhez hasonlította a mostani AI-infrastruktúra-lázat. Akkor az Egyesült Államokban hatalmas mennyiségű hálózati kapacitás épült ki még azelőtt, hogy ténylegesen lett volna rá kereslet.
Hoskinson szerint a mesterséges intelligencia adatközpontjai esetében is elképzelhető hasonló túlépítés: a piac előbb túl sok kapacitást hoz létre, majd később a kisebb, helyi modellek felé fordul.
Ez nem feltétlenül jelenti az AI-adatközpontok végét. Inkább a piac szerkezetének átrendeződését hozhatja: a legnagyobb modellek továbbra is központi infrastruktúrán futhatnak, miközben a mindennapi, kevésbé összetett feladatokat helyi eszközök vagy elosztott hálózatok végezhetik.
A CLARITY Act újabb akadályba ütközött
Hoskinson a podcastban az amerikai kriptoszabályozásról is pesszimistán nyilatkozott. Úgy vélte, hogy a digitális eszközök piacának működését rendező CLARITY Act elfogadása akár 2029-ig is elhúzódhat, mivel a törvénytervezet mögött nem alakult ki valódi kétpárti konszenzus.
Az időzítés különösen kedvezőtlen volt a kriptoipar számára. Az amerikai szenátus 2026. szeptember 15-én 49–50 arányban nem engedte tovább a CLARITY Act eljárását, így a tervezet nem kapta meg a napirendre vételhez szükséges 60 szavazatot.
A törvény célja az lett volna, hogy világosabban ossza meg a felügyeleti hatásköröket az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, valamint az árupiaci szabályozó között. A H.R. 3633 számú CLARITY Act a digitális eszközök piaci besorolására és a szolgáltatók működésére is egységesebb keretet teremtene.
A kritikusok ugyanakkor attól tartanak, hogy a tervezet a nagy, már bejáratott szereplőknek kedvezne, miközben az új projektek számára túl magas megfelelési küszöböt állítana. Hoskinson korábban „horrific trash billnek”, vagyis rendkívül rossz törvényjavaslatnak nevezte a szöveget, mert szerinte az új kriptoprojekteket alapértelmezés szerint értékpapírként kezelhetné.
Az amerikai szabályozási vita Magyarországról nézve is fontos. Az Egyesült Államok döntései közvetlenül hatnak a tőzsdékre, a stablecoinok piacára és a nemzetközi befektetői hangulatra. Ráadásul az európai MiCA-rendelet után a kontinens már saját szabályozási pályát épít, így egy amerikai késlekedés tovább növelheti a két régió közötti eltéréseket.
Hoskinson jóslata, miszerint a kriptovaluták „megeszik” az AI-t, első hallásra inkább provokatív szlogen, mint pontos iparági előrejelzés.
A mögöttes gondolat azonban komolyan vehető: minél több AI-rendszer működik önállóan, minél több adatot és számítási kapacitást használ, annál nagyobb szüksége lesz semleges elszámolásra, ellenőrizhető szabályokra és több szereplőt összekötő infrastruktúrára. Ezeket a feladatokat a blokklánc valóban képes lehet részben ellátni.
Olvastad már? Bitcoin árfolyam: közel lehet a rövid távú mélypont?
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. szeptember 19. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 18.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.