Az Egyesült Államok szankciókkal sújtott egy iráni kriptotőzsdét a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók pénzmozgásai miatt.
Washington szerint az iráni rezsim már nemcsak hagyományos pénzügyi csatornákon, hanem kriptotőzsdéken keresztül is pénzeli a katonai és szankciókerülő hálózatait.
Az amerikai pénzügyminisztérium ezért szankciós listára helyezte a BitBank nevű iráni platformot, amely a vádak szerint a Hormuzi-szorosban működő hajózási rendszer bevételeit továbbította az Iszlám Forradalmi Gárdához.
Az OFAC szeptember 17-i közleménye alapján a BitBankot és fejlesztőjét, a Pishtaz Simorgh Electronic Trade Companyt az iráni pénzemberhez, Babak Zanjanihoz köthető szankciókerülő infrastruktúra részeként azonosították. A listára három, Zanjanihoz kapcsolt személy is felkerült.
Kriptón keresztül továbbították a hajózási díjakat
Az amerikai hatóságok állítása szerint a Hormuz Safe Marine Services Authority – amelyet Washington korábban már szankcionált – 2026 júniusától a BitBank segítségével mozgatta a hajózási szolgáltatásokból származó pénzeket. A tranzakciók végső kedvezményezettje az iráni rezsim, illetve az IRGC lehetett.
A Hormuz Safe egy olyan rendszer részeként működött, amelyben a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajókat kötelezőnek beállított tengeri biztosítás megvásárlására ösztönözték vagy kényszerítették.
Az amerikai pénzügyminisztérium szerint a biztosítás részben olyan kockázatokra kínált fedezetet, amelyeket maga Irán idézett elő, például hajófoglalásra vagy más hatósági beavatkozásra.
Washington júliusban már vezetett be szankciókat a Hormuz Safe és a Persian Gulf Marine Insurance Company ellen. Az amerikai értelmezés szerint ezek a szervezetek az IRGC támogatásával igyekeztek bevételt szerezni a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalán.
A kriptovaluták használata ebben a modellben elsősorban a pénzmozgások elrejtését és a hagyományos bankrendszer megkerülését szolgálhatta.
„A mai kijelölések világossá teszik, hogy az OFAC hatókörén kívül senki sem finanszírozhatja az iráni rezsimet digitális eszközökön keresztül” – idézte az amerikai pénzügyminisztérium Scott Bessent pénzügyminisztert.
Babak Zanjani neve ismét előkerült
A BitBank-ügy jelentőségét növeli, hogy a platformot az amerikai hatóságok Babak Zanjani üzleti hálózatához kapcsolják.
Az iráni üzletembert korábban az ország olajbevételeinek eltérítésével és több millió dolláros sikkasztással vádolták, 2016-ban pedig halálra ítélték. Büntetését később enyhítették, az elmúlt években pedig ismét megjelent az iráni gazdasági életben.
Az amerikai pénzügyminisztérium szerint Zanjani az olaj- és közlekedési projektektől kezdve a digitális eszközökig több üzleti területet használt fel arra, hogy elrejtse a tulajdonosi kapcsolatokat, pénzt mozgasson offshore struktúrákon keresztül, és támogassa a szankciók kijátszását.
A korábbi amerikai intézkedések már szintén Zanjani kiterjedt vállalati hálózatára összpontosítottak.
A Treasury közlése alapján a BitBankot legalább 2024 óta hirdették Zanjani közösségimédia-felületein, és a tőzsde több, hozzá köthető társasággal is partneri kapcsolatban állt.
Ez arra utal, hogy az amerikai hatóságok nem egy elszigetelt kriptós szolgáltatóként, hanem egy nagyobb, több ágazatot átfogó pénzügyi infrastruktúra részeként kezelik a platformot.
Nem azonos a japán Bitbank tőzsdével
A névazonosság miatt fontos különbséget tenni az iráni BitBank és a japán Bitbank között. Az iráni platformot a Treasury 2024-ben létrehozott digitáliseszköz-szolgáltatóként azonosítja, míg a japán Bitbank, inc. különálló, szabályozott vállalat.
A japán társaság 2014-ben alakult, és 2026 júniusában alapmegállapodást kötött az SBI Holdings-szal a teljes felvásárlásáról. A két vállalat között a néven kívül nincs olyan kapcsolat, amely alapján az amerikai szankciók a japán kriptotőzsdére is vonatkoznának.
Washington egyre szűkebbre zárja az iráni kriptocsatornákat
A BitBank elleni fellépés egy szélesebb amerikai kampány újabb állomása. Washington augusztusban a Shelbit és az Aban Tether nevű kriptoszolgáltatókat is szankcionálta, arra hivatkozva, hogy iráni pénzügyi hálózatokat és az IRGC-hez kapcsolódó tranzakciókat segítettek.
Júniusban az Egyesült Államok a Nobitexet, Irán legnagyobb digitáliseszköz-tőzsdéjét is célba vette.
A Treasury szerint a Nobitex 2025-ben az iráni kriptós beáramlások több mint felét kezelte, és olyan tranzakciókban is részt vett, amelyek az IRGC-hez, szankciókerüléshez, illetve iráni állami szereplőkhöz kapcsolódtak.
Az intézkedések azt mutatják, hogy az amerikai hatóságok a blokkláncok nyilvános tranzakciós adatait, a tárcakapcsolatokat és a vállalati hátteret együtt vizsgálják.
A kriptovaluta tehát nem jelent automatikus védelmet a szankciókkal szemben: a tranzakciók visszakövethetősége éppen azokat a szereplőket teheti sebezhetővé, akik hosszabb időn át ugyanazokat a címeket vagy közvetítő platformokat használják.
Irán közben láthatóan egyre pragmatikusabban közelít a digitális eszközökhöz. A Financial Times beszámolója szerint az iráni jegybank lazított a külföldi devizabevételek hazautalására vonatkozó szabályokon, így egyes vállalkozások kriptovalután – főként USDT-n és bitcoinon – keresztül is rendezhetik határon átnyúló kötelezettségeiket.
Ez rövid távon mozgásteret adhat az iráni exportőröknek, ugyanakkor a szankciós kockázatot nem szünteti meg.
Sőt, a BitBank-ügy azt jelzi, hogy Washington már azokat a kriptós közvetítőket is célba veszi, amelyek a tengeri kereskedelem, az olajbevételek vagy az állami pénzmozgások mögött állnak.
A következő időszakban ezért nemcsak az iráni tőzsdék, hanem a hozzájuk kapcsolódó tárcák, stablecoin-kibocsátók és külföldi szolgáltatók is fokozott amerikai ellenőrzésre számíthatnak.
Olvastad már? A Uniswap és a tokenizált részvények új piaca
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. szeptember 19. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 18.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.