A nagy európai bankok sokáig óvatosan viszonyultak a kriptóhoz, most viszont úgy tűnik, hogy sorban építik ki a saját digitális eszközös szolgáltatásaikat.
Az olasz UniCredit a legfrissebb példa, mert a hírek szerint a bank technológiai szolgáltatót keres, hogy infrastruktúrát építsen a digitális eszközök kereskedéséhez, a letétkezeléshez és a tokenizált befektetési termékekhez.
A fejlődés megállíthatatlan?
A megbeszélések a Bloomberg értesülései szerint még korai szakaszban vannak, de az érdeklődési területek már körvonalazódnak.
A bank a kripto-letétkezelést és a brókeri funkciókat, valamint a tokenizált befektetési termékeket és a stablecoin-alapú, fix hozamú értékpapírokat vizsgálja, vagyis az UniCredit nem egyetlen szolgáltatással akar megjelenni, hanem egy szélesebb palettával, amely a letétkezeléstől a kereskedésig és a tokenizált termékekig terjed.
Hogy pontosan melyik technológiai szolgáltatóval köti össze a jövőjét, az egyelőre nem nyilvános.
Azt is érdemes hozzá tenni, hogy az ötlet nem légből kapott. Az elmúlt hetekben több nagy bank is megmozdult a digitális eszközök területén.
Az amerikai U.S. Bank nemrég élő, határokon átnyúló fizetést teljesített a saját stablecoinjával, ami azt mutatja, hogy a bankok már nemcsak a letétkezelésben, hanem a fizetési infrastruktúrában is kísérleteznek.
A Standard Chartered szeptember elején indította el a spot bitcoin- és ether-kereskedést intézményi ügyfeleknek az Egyesült Arab Emírségekben, ahol már 2024 óta működtet digitális eszközös letétkezelést.
Izrael legnagyobb bankja, a Leumi pedig augusztusban partnerre lépett a Galaxy Digital-lal, hogy ügyfelei bitcoin-, ether- és solana-kereskedést érhessenek el a bank befektetési platformján keresztül. Szóval az Unicredit nem úttörő, hanem egyszerűen egy új játékos abban a futamban, amely már elrajtolt.
A letétkezelés a legfontosabb intézményi szolgáltatás
Érdemes megérteni, miért pont a letétkezelés és a brókeri funkció az, amivel a bankok belépnek.
A digitális eszközök őrzése ugyanis egészen más, mint a hagyományos értékpapíroké, és paradox módon még a lakossági kriptótárolástól is hatalmas mértékben különbözik, mivel azt már a bankok és az intézmények is tudják, hogy a kulcsok elvesztése végleges, a tranzakciók visszafordíthatatlanok, és a szabályozói elvárások is folyamatosan változnak.
Ezért a bankok számára a biztonságos letétkezelés jelenti a belépési küszöböt. Ez az alap. Ez az a szolgáltatás, amelyre az intézményi ügyfeleknek mindenképpen szükségük van, és ha ez nincs meg, akkor nem számít, hogy egy kriptó hány millió százalékos hozamot ad egy nap alatt, akkor sem vállalják be.
A brókeri funkció erre épül rá, a tokenizált termékek és a stablecoin-alapú fix hozamú értékpapírok pedig már a következő szintet jelentik, ahol a hagyományos kötvényekhez hasonló termékeket lehet a blokkláncon kibocsátani és forgalmazni.
A bankok megveszik a rendszert
Ami közös ezekben a lépésekben, az a stratégia. A bankok többsége nem maga építi fel a nulláról a kripto-infrastruktúrát, mert az lassú és drága, hanem inkább külső partnert keres, aki a technológiát biztosítja, miközben a bank az ügyfélkapcsolatot és a szabályozási megfelelést tartja kézben.
Ez a fajta felosztás hasonlít ahhoz, ahogy a hagyományos pénzügyekben is működnek a dolgok, ahol a bank a saját márkáját és bizalmát adja, a háttérinfrastruktúrát pedig erre szakosodott szereplők szállítják.
A trend jelentősége abban áll, hogy a kriptó így fokozatosan beépül a hagyományos bankrendszerbe, nem pedig szemben áll vele, és főleg nem lecseréli, ahogyan az eredeti cypherpunk elképzelésekben szerepel.
Az ügyfelek számára ez azt jelentheti, hogy a jövőben a bankjuk alkalmazásában közvetlenül is elérhetik a kriptoeszközöket, anélkül hogy külön platformokra kellene regisztrálniuk.
A bankok számára pedig a tét az, hogy ne maradjanak le arról a piacról, amely egyre nagyobb, és amelyet a versenytársaik már elkezdtek meghódítani.
Az UniCredit partnerválasztása így nem csak egy technológiai döntés, hanem annak a jele is, hogy a nagy európai bankok is komolyan gondolják a digitális eszközök integrálását, mert ha nem teszik meg, egyszerűen lemaradnak, és idővel elveszíthetik az ügyfeleiket.
Olvastad már? Észak-koreai IT-munkások támadják a kriptopiacot
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. szeptember 14. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 14.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.
