Az amerikai kriptoszabályozás újabb fordulóponthoz érkezett: Brad Garlinghouse, a Ripple vezérigazgatója szerint Washingtonnak most már nem újabb vitákat, hanem kézzelfogható jogszabályt kell felmutatnia. A CLARITY Act szeptember 15-i szenátusi eljárási szavazása előtt a kriptoipar egyik legismertebb vezetője nyíltan arra sürgeti a törvényhozókat, hogy „fejezzék be a munkát”.
Garlinghouse álláspontja különösen fontos a Ripple és az XRP éveken át húzódó SEC-konfliktusa miatt. A vállalat vezetője régóta azt hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államokban a jogi bizonytalanság nemcsak a cégek működését nehezíti, hanem a fejlesztéseket és a befektetéseket is külföldre terelheti.
Garlinghouse a CLARITY Act elfogadását sürgeti
A Ripple vezérigazgatója a Fehér Ház augusztus 19-i kriptotalálkozója után szólalt meg, amelyen iparági vezetők és pénzügyi szabályozók is részt vettek.
Garlinghouse Mike Selig CFTC-elnök bejegyzésére reagálva úgy fogalmazott, büszke volt arra, hogy egy asztalnál ülhetett a kripto- és a hagyományos pénzügyi szektor meghatározó szereplőivel.
Üzenete azonban nem csupán udvarias politikai gesztus volt. A Ripple vezetője egyértelműen a piaci struktúráról szóló törvény elfogadását sürgette, amely szerinte közelebb viheti Amerikát ahhoz, hogy globális kriptoközponttá váljon.
A CLARITY Act alapvető célja, hogy világosabban ossza fel a hatásköröket az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC), valamint az árupiaci határidős ügyleteket felügyelő CFTC között. A tervezet a digitális árucikkek azonnali piacain nagyobb szerepet adna a CFTC-nek, miközben szűkítené az SEC másodlagos kriptopiacokra vonatkozó felügyeleti mozgásterét.
Ez az XRP és a Ripple szempontjából sem mellékes kérdés. A vállalat éveken keresztül védekezett az SEC azon állításával szemben, hogy az XRP értékpapírnak minősül.
Garlinghouse ezért a szabályozási egyértelműséget nem elméleti problémaként kezeli, hanem olyan üzleti feltételként, amely közvetlenül meghatározza egy amerikai kriptocég növekedési lehetőségeit.
Szeptember 15-én jöhet a szenátus első akadálya
A szenátus szeptember 15-én arról szavazhat, hogy napirendre veszi-e a H.R. 3633 szám alatt futó jogszabályt. A szenátusi menetrend szerint ez még nem a törvény végleges elfogadását jelentené, hanem az érdemi vita megkezdésének procedurális feltétele lenne.
A napirendre vételhez 60 voksra van szükség. Siker esetén a szenátorok módosító indítványokat nyújthatnak be, majd további szavazások következhetnek. A folyamat így még messze nem tekinthető lefutottnak, különösen azért, mert a demokraták és a republikánusok több részletben továbbra sem értenek egyet.
A törvény időzítését ráadásul a képviselőház rövidített szeptemberi munkarendje is nehezíti. A republikánus vezetés törölte a szeptember 21-i és szeptember 28-i üléshétre tervezett szavazásokat, ami nyolc törvényhozási nappal szűkíti a lehetőségeket.
A képviselőházi naptár alapján a honatyák szeptember 14-én térnek vissza, és várhatóan mindössze négy munkanapjuk marad, mielőtt ismét hazautaznak.
Ha a szenátus módosítja a tervezetet, a képviselőháznak gyorsan kellene reagálnia. Ez komoly politikai kockázatot jelent, hiszen a novemberi időközi választások közeledtével a törvényhozási naptár egyre kevésbé rugalmas.
Következésképpen egy szeptember 15-i pozitív szenátusi döntés még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a CLARITY Act idén törvényerőre emelkedik.
A seriffek szervezete már nem ellenzi a tervezetet
Biztató fejlemény ugyanakkor, hogy a National Sheriffs’ Association, vagyis az amerikai seriffek országos szervezete várhatóan semleges álláspontra helyezkedik a jogszabállyal kapcsolatban.
A szervezet döntéséről szóló beszámoló szerint korábban elsősorban a decentralizált pénzügyi alkalmazások, valamint a pénzmosás és az ügyfél-azonosítás ellenőrzésének esetleges hiányosságai miatt bírálták a törvényt.
A szeptember 5-re datált levélben a csoport a jogszabály összetettségére és a még nyitott részletekre hivatkozik, és azt jelezheti, hogy nem kívánja tovább blokkolni a folyamatot.
A National Sheriffs’ Association saját jogalkotási oldalán korábban több, a CLARITY Acttel kapcsolatos állásfoglalás is megjelent.
A változás nem jelent támogatást, de politikailag így is számít. A Major County Sheriffs of America már korábban semleges pozíciót vett fel, ezért a két nagy rendészeti érdekképviselet ellenállásának enyhülése csökkentheti a törvény egyik fontos akadályát.
Garlinghouse felszólítása tehát nem pusztán iparági lobbitevékenység. A Ripple vezetője egy olyan szabályozási keretet szeretne, amelyben a vállalatok előre tudhatják, melyik hatóságnak kell megfelelniük.
Ennek ellenére a szeptemberi szavazás után még hosszú politikai alkudozás várhat a törvényre – és az amerikai kriptopiac szereplői minden bizonnyal ezt figyelik majd a legnagyobb feszültséggel.
Olvastad már? A Nomura Laser Digital a DeFi fix hozamú piacára lép
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.