Az orosz hatóságok szerint a digitális eszközök ezúttal nem befektetési lehetőségként, hanem egy telefonos csalási hálózat pénzmosási csatornájaként kerültek a középpontba.
Az FSZB és a belügyminisztérium több mint húsz embert vett őrizetbe Moszkva üzleti negyedében, a Moscow-City komplexumban.
A rajtaütések kilenc olyan kriptovaluta-átváltót érintettek, amelyek az orosz hatóságok szerint nem rendelkeztek megfelelő regisztrációval.
A biztonsági szolgálat közleménye alapján a szolgáltatásokat arra használták, hogy telefonos csalásokból származó készpénzt kriptoeszközökké alakítsanak, majd külföldi számlákra továbbítsák.
Készpénzből kriptovaluta, majd külföldi pénztárcák
Az orosz nyomozók állítása szerint a folyamat több lépésből állt. A csalók telefonon vették rá az áldozatokat arra, hogy pénzt adjanak át vagy utaljanak el, a készpénzt pedig futárok gyűjtötték össze.
Ezt követően a Moscow-Cityben működő váltók egyikéhez vitték, ahol az összegeket kriptoeszközökre cserélték.
A hatóságok úgy tudják, hogy a digitális valutát olyan tárcákba küldték tovább, amelyek a csalási hálózat ukrajnai kapcsolattartóihoz köthetők.
Az FSZB nem közölt részletes blokkláncelemzést vagy konkrét tranzakciós azonosítókat, ezért a vádak egyelőre az orosz szervek tájékoztatásán alapulnak.
A módszer ugyanakkor jól illeszkedik ahhoz a pénzügyi modellhez, amelyben a kriptoeszközök gyorsan mozgatható köztes rétegként jelennek meg a készpénz és a határon átnyúló átutalások között.
A Transparency International Russia korábbi vizsgálata már arra is rámutatott, hogy a Moscow-Cityben számos olyan kriptós szolgáltató működött, amely ügyfél-azonosítás nélkül, illetve korlátozott pénzmosás-megelőzési kontrollok mellett kínált készpénzes és stablecoinos tranzakciókat.
Fiatal futárokat is bevonhattak
Az akcióban résztvevő orosz belügyi szervek szerint a készpénz begyűjtését több esetben 18 és 25 év közötti futárok végezték.
A hatóságok állítása alapján a fiatalokat az ország különböző régióiból toborozták, miközben pénzügyi ismereteik korlátozottak voltak.
Ez a szereposztás a csalási ökoszisztéma egyik visszatérő eleme: a hálózat különválasztja a telefonálókat, a pénzt begyűjtő közvetítőket, a kriptós átváltókat és a végső kedvezményezetteket.
Ráadásul a készpénz használata megnehezíti a pénz eredetének azonnali visszakövetését, a kriptotárcák pedig gyorsan cserélhetők vagy több cím között szétoszthatók.
Az orosz belügyminisztérium az ügyben nagy értékre, illetve különösen jelentős kárt okozó csalás gyanújával indított büntetőeljárást. Az ilyen bűncselekmények miatt Oroszországban akár tíz év szabadságvesztés is kiszabható – írta a The Moscow Times.
A Moscow-City régóta a kriptós szürkezóna egyik központja
A razzia nem előzmény nélküli. A Moscow-City felhőkarcolói között évek óta működnek olyan kriptós OTC-pénzváltók, amelyek készpénzes ügyleteket és nemzetközi pénzmozgatást kínálnak.
Egy korábbi oknyomozás szerint több mint húsz ilyen szolgáltatást azonosítottak a komplexumban, és közülük több stablecoinok – elsősorban USDT – külföldi készpénzre váltását is vállalta.
Az amerikai pénzügyminisztérium korábban szankciókat vetett ki olyan, Oroszországhoz kötődő kriptós hálózatokra, amelyeket kiberbűnözésből származó bevételek tisztára mosásával és a szankciók megkerülésének támogatásával vádolt.
Ez azt mutatja, hogy a moszkvai készpénzes kriptopiac nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb, határokon átívelő pénzügyi infrastruktúra része.
Az FSZB közlése szerint a nyomozás folytatódik: a hatóságok további áldozatokat keresnek, feltérképezik a pénz útját, és megpróbálják meghatározni, mekkora összeg kerülhetett ki a csalási rendszerből.
Az ügy kimenetele a kriptopiac számára is fontos lehet, mert Moszkva az elmúlt időszakban egyszerre próbálja szabályozni a digitális eszközök használatát és visszaszorítani az ellenőrizetlen, készpénzalapú váltóhálózatokat.
Olvastad már? Bitcoin- és Ethereum-bálnák gyűjtenek a gyenge piacon
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. augusztus 9. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. augusztus 8.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.