Már egy ideje komoly kritikahullám övezi Michael Saylor Strategy nevű cégét. Már a JPMorgan is figyelmeztet. A bankóriás nemrég konkrétan a Strategy bitcoineladási politikáját bírálta.
A háttérhez hozzátartozik, hogy a Strategy régóta egy egyszerű üzleti modellre támaszkodik: adósság- és részvénykibocsátásokkal tőkét von be, majd ezt a pénzt további bitcoin vásárlására fordítja.
Ennek következtében a forgalomban lévő kínálat jelentős része lényegében parkolópályára került, ahelyett hogy aktívan kereskedtek volna vele.
Ennek oka a vállalat hatalmas, 847.363 BTC-nyi tartaléka volt. A vállalat legújabb tőkeszerkezete azonban most megváltoztatja ezt a helyzetet.
A Strategy új játékterve aggodalomra ad okot
Az elsőbbségi részvényei után fizetendő osztalékok vagy más pénzügyi kötelezettségek teljesítése érdekében a Strategy most hivatalosan is felhatalmazta magát arra, hogy korlátozott mennyiségű bitcoint értékesítsen.
Ezzel egyidejűleg jóváhagyta az elsőbbségi részvények visszavásárlását, és elindított egy 1 milliárd dolláros törzsrészvény-visszavásárlási programot.
Bár a vállalat mintegy 2,55 milliárd dolláros készpénztartaléka nagyjából 17 hónapnyi elsőbbségi osztalékot és kamatköltséget fedez, a JPMorgan szerint ez a puffer még mindig nem elegendő ahhoz, hogy teljesen kizárják a jövőbeli bitcoin-eladások lehetőségét.
A Nikolaos Panigirtzoglou vezette csapat így érvelt:
„A befektetők akkor éreznék magukat kényelmesebben azzal a gondolattal, hogy a Strategynek belátható időn belül nem kellene bitcoinokat eladnia, ha magasabb, 24–36 hónapos fedezet állna rendelkezésre. Ezt törzsrészvények kibocsátásával lehetne elérni, hogy tovább növeljék a dollártartalékokat, még akkor is, ha emiatt a törzsrészvények a NAV-hoz képest diszkonttal forognának.”
Mi a mögöttes probléma?
A legfőbb probléma annak a jelenségnek az erősödése, amelyet a JPMorgan „kétirányú kockázatnak” nevez.
Korábban a Strategy gyakorlatilag kizárólag bitcoinvásárlóként működött, és folyamatosan felszívta a kínálatot, valahányszor új forrásokhoz jutott. Az új keretrendszerben azonban a vállalat a készpénzigényétől függően válthat a vásárlás és az eladás között.
Az, hogy többé nem biztos, hogy a Strategy bitcoint von ki a piacról – sőt, ha pénzre van szüksége, akár eladói forrássá is válhat –, bizonytalanságot teremt.
Valójában ez azon kevés alkalmak egyike, amikor a vállalat nem portfólió-kiigazítás, hanem működési okokból adott el bitcoint. Bár az engedélyezett, 1,25 milliárd dolláros értékesítési keret a teljes állományának csak kis részét teszi ki, a pszichológiai hatás jóval nagyobb lehet az eladások volumenénél.
Sajnos ezek a változások éppen akkor történnek, amikor az amerikai spot bitcoin-ETF-ekből nettó tőkekiáramlás tapasztalható, és a bitcoin árfolyama is gyengélkedik.
Innentől az egyetlen remény a CLARITY Act elfogadása. Ez képes lehet helyreállítani a piac integritását és a bitcoin árfolyamát, ezáltal javítva a Strategy körüli hangulatot.
Olvastad már? Változott a Solana governance rendszere, több jogot kap a közösség
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.