Ha ma valakinek egy beszélgetésben bedobod az „NFT” szót, valószínűleg csak egy gúnyos mosolyt kapsz válaszul a majmos profilképek és a szétzuhant hype-ciklus miatt.
De miközben a felszínen mindenki eltemette a digitális tulajdont, a háttérben valami sokkal érdekesebb dolog történik: az NFT végre elhagyta a spekulatív tinédzserkorát, és elkezdett unalmas, de nagyon is működő rendszerként viselkedni.
A tokenizáció ugyanis nem csak a részvényeket vagy a stablecoinokat érintheti, hanem az NFT-ket is, csak a fókusz tolódott el az értelmetlen státuszszimbólumokról a valódi, hétköznapi, digitális tulajdonjog felé.
Az NFT most már gyűjtői nyilvántartás is
Ha tudni akarod, merre tart az iparág, ne a digitális majmokat nézd, hanem a Pokémon-kártyákat. A tokenizált RWA-k, vagyis a valós fizikai tárgyakkal összekapcsolt piac elképesztő változásokon megy keresztül, és főleg igaz ez a gyűjtői szegmensre.
A tokenizált Pokémon-kártyák piacterei csak 2026 májusának első hetében, a franchise 30. évfordulójának is köszönhetően egy gigantikus, 7,4 millió dolláros heti rekordbevételt hoztak össze.
Ezt a hihetetlenül pörgő piacot jelenleg három szereplő uralja: a Courtyard 46 százalékkal vezet, mögötte pedig szorosan ott a Collector Crypt (27%) és a Phygitals (26%).
Mi történik itt valójában? Az NFT-technológia, az egyedi azonosíthatóság már nem azért kell, hogy egy digitális JPEG-et drágán eladj, hanem azért, hogy egy fizikai kártyát likvid, globálisan, másodpercek alatt adható-vehető eszközzé tegyél.
Tehát a kártyák, mint NFT-k nem azért pörögnek, mert NFT-k, hanem azért, mert valódiak, és rengeteg ember számára értékesek, már évtizedek óta, és ez akkor is így volt, amikor a tokenizáció még nem is létezett.
Most viszont már létezik. Amikor megveszed a tokent, valójában a széfben őrzött kártya tulajdonjogát veszed meg (igen, vannak olyan ritka és értékes Pokémon-kártyák, amelyeket ténylegesen széfben őriznek).
Nem kell postázni, nem kell félni a hamisítványoktól, az egész egy transzparens, folyamatosan forgó másodpiac. Ez tulajdonképpen logisztikai egyszerűsítés.
Kevin McCoy: az NFT-k már megnyerték ezt a menetet
Ahhoz, hogy megértsük, miért fontos ez, vissza kell kanyarodnunk a kezdetekhez. Az egész NFT-sztori eredeti ígérete ugyanis a „digitális tulajdon” megteremtése volt, és alapvetően nem arra találták ki, hogy az ember macskákat tenyésszen, vagy éppen majmos profilképekkel menőzzön.
Bármennyire is erre futott ki a hype, ez tulajdonképpen egy vadhajtásnak számított, és ennek komoly része lett abban, hogy az a hype le is csengett.
Kevin McCoy volt az, aki a „Quantum” nevű alkotásával gyakorlatilag megcsinálta a legelső NFT-t (ami aztán 1,47 millió dollárért kelt el a Sotheby’s-nél) a Namecoin blokkláncon.
Később egy hosszas jogi rémálomba, egy 2022-ben indult perbe keveredett egy Free Holdings nevű kanadai céggel, akik be akarták bizonyítani, hogy McCoy elvesztette a jogait a token felett. De McCoy és a Sotheby’s a bíróságon végül nyert, ami jogilag is bebetonozta a blokkláncon rögzített digitális tulajdont.
McCoy és a szakma a per után azzal az üzenettel jött ki, hogy a digitális tulajdon eszméje valójában csendben győzött. Ez a mondat mindent elárul a mai helyzetről.
A nyilvános hype elpárolgott, de a technológia, és ami a legfontosabb, a technológia jogi és logikai alapja csendben beépült a mindennapokba.
Az NFT már nem egy lufi, hanem a modern tulajdonjog, az eredetiség és annak igazolhatósága kapcsán egy stabil infrastruktúra lett. Csak ez nem annyira szexi, és ezért nem is nagyon foglalkozik vele senki. Ez pedig hiba.
A royalty lehet a komoly visszatérés kulcsa?
A digitális tulajdon stabilizálódásának van még egy hatalmas, még mindig kiaknázatlan üzleti lába, a jogdíj, azaz a royalty.
Hagyományosan, ha egy márka elad egy limitált szériás fizikai cipőt, órát, vagy sportkártyát, az első eladásból kap pénzt, és aztán amikor aztán a cipőt a másodpiacon tízszeres áron eladják, a márka, a gyártó ebből már nem lát egy fillért sem.
Az NFT-k és a Web3 viszont lehetővé teszik a programozható másodpiaci részesedést. A Fireblocks egyik jelentése alapján (igaz, hogy több éves számokról van szó) a Nike például több, mint 180 millió dollár bevételt csinált az NFT-kből, aminek egy jelentős része pontosan a másodpiaci kereskedésből származó, beépített royalty volt.
A nagy márkák valószínűleg vissza fognak térni a Web3-ba, tömegesen, hogy a metaverzumban is aktívak legyenek, egyszerűen azért, mert várhatóan (bár ez azért sokak által vitatott vélemény) az emberek is ott lesznek, tehát a vásárlók.
A cégek tehát azért fognak jönni, hogy saját másodlagos piacokat építsenek, ahol minden egyes adásvételből automatikusan megkapják a százalékukat. Mindegyikük szeme előtt a Nike 180 milliója lebeg.
Szóval, az NFT-k második hulláma már itt van. Sokkal csendesebb, unalmasabb és kevésbé csillogó, mint a 2021-es volt. Nincsenek naponta új dollármilliomosok (mondjuk szerencsére majmok sem), cserébe van működő likviditás, biztosított tulajdonjog, és olyan technológia, ami lassan, de biztosan megeszi a hagyományos gyűjtői piacokat.
Olvastad már? A Wall Street a Stellar segítségével válthatja le a régi modellt
Kriptopiaci kutató, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Tűz. Kerék. Gőzgép. Bitcoin.
📅 Megjelenés: 2026. május 31. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. május 30.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.