A kriptoipar már most készül egy olyan támadásra, amely lehet, hogy még évekig nem jön el. És pont ez a furcsa benne, a kvantumfenyegetés ma még inkább jövő idejű probléma, de az iparág úgy viselkedik, mintha a késlekedés önmagában is túl nagy kockázat lenne.
Azt viszont el kell ismerni, hogy ez most talán nem olyan nagy baj.
Miért sürgős egy olyan fenyegetés, amely még nem létezik?
Az alaplogika megértéséhez érdemes egy pillanatra megállni: mi is az a kvantumszámítógép, és miben más, mint egy szokásos szerver?
A mai Bitcoin, Ethereum és szinte minden egyéb lánc egy úgynevezett ECDSA nevű aláírási rendszert használ, amelynek a biztonsága azon alapul, hogy klasszikus számítógépekkel rendkívül sokáig tartana visszafejteni a privát kulcsot a nyilvános kulcsból.
Egy kellő kapacitású kvantumszámítógép ezt az akadályt órákon belül eltávolíthatja, ami azt jelenti, hogy bárki, akinek van egy nyilvánosan ismert publikus kulcsa, vagyis egyszer már aláírt valamilyen tranzakciót, esetleg megosztotta a címét online, az potenciálisan sebezhető lenne.
A becslések szerint a kriptográfiailag releváns kvantumszámítógép 2030 és 2035 között érkezhet, és ez lesz az, amit Q-Day-nek neveznek az iparágban.
A baj az, hogy ma a nagy blokkláncok még nem kvatum-ellenállók, és még a mainstream tárcák sem azok.
A MetaMask, a Trust Wallet, a Coinbase Wallet, a Ledger és a Trezor egyaránt klasszikus ECDSA-t használnak, és egyiküknek sincs közzétett ütemterve, hogy mit akarnak lépni a kvantumfenyegetés ellen. Van viszont olyan, aki már megkezdte a felkészülést.
Silence Laboratories: „kódbővítés, nem architektúraváltás”
A verseny egyik leglátványosabb szereplője a Silence Laboratories. A cég április 30-án mutatta be az első kvantumbiztos ctárcáját, amely egy speciális digitális aláírási szabványon alapul. Emellett úgynevezett MPC-t, multi-party-computing megoldást használ.
A MPC-megközelítés lényege, hogy a privát kulcs soha nem áll össze egyetlen helyen, hanem több fél között oszlik el, és a rendszer ezt az elosztott modellt teszi kvantumbiztossá.
Az architektúra moduláris: bankok, tőzsdék és letétkezelők a már meglévő MPC-infrastruktúrájukra ráépíthetik anélkül, hogy a governance-rendszerüket vagy az operatív folyamataikat újraépítenék.
Ahogy a Silence Laboratories alapítója fogalmazott: „Minden bank vagy letétkezelő, amely MPC-infrastruktúrával dolgozik, zökkenőmentesen áttérhet poszt-kvantum működésre, mert ez csupán egy kódbővítés.” A tárca jelenlegi tesztelői közt van a BitGo, a Zengo, az EigenLayer és az Infosys.
Ethereum: 2029-es migráció, 2 millió kutatási díj
A protokollszintű védekezés lassabb, de az Ethereum Foundation januárban prioritássá nyilvánította a poszt-kvantum biztonságot.
A szervezet dedikált csapatot állított fel, bevezette az All Core Developers kéthetente tartott találkozóit, és összesen 2 millió dollár kutatási támogatást hirdetett meg, ebből 1 millió a Poseidon hash függvény erősítésére.
Az Ethereum 2029-re tervezi a teljes kriptográfiai migrációt, mégpedig hálózati leállás és felhasználói veszteség nélkül.
A stratégia tartalmaz hash-alapú kriptográfiai fejlesztéseket, új account-terveket, ERC-4337 okostárca-szabványt a rejtett publikus kulcsokhoz, és STARK/SNARG zero-knowledge rendszerek bevezetését, amelyek eleve kvantumbiztosak.
Miért pont most, és miért nem elég a tárcaszintű megoldás önmagában?
Az egyéni tárca-frissítés gyorsabb, mint egy egész lánc protokoll-migrációja. Ez az oka, hogy külön termékverseny indult a felhasználói belépési pontok megerősítéséért, mielőtt az alapblokkláncok utolérnék magukat.
De egy fontos tényező továbbra is fennáll. Ha a tárca már kvantumellenálló, de az adott lánc alapvető kriptográfiai rendszere nem változik meg, az csak részleges előny, nem végleges megoldás.
Ráadásul az egyszer már tranzakciót aláírt, vagyis ismet publikus kulcsú tárcákat a Q-Day előtt kötelezően migrálni kell, szóval aki eddig is aktívan használta a tárcáját, az nem tehet úgy, mintha a probléma majd magától megoldódna.
A kripto egyik legnagyobb erőssége és gyengesége ugyanaz: előre kell tervezni. A kvantumfenyegetés lehet, hogy még nem veri az ajtót, de az iparág már pakolja a homokzsákokat, és ha Q-Day egyszer bekövetkezik, az azonnali reakciókra valószínűleg már nem lesz idő.
Olvastad már? Ufók, memecoinok, és Jézus második eljövetele, ilyen csak a kriptóban lehet
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. május 11. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. május 11.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.