A lopott pénz visszakerült, és ezzel mégsem oldódik meg semmi. Sőt, sokszor éppen ekkor kezdődik a legkellemetlenebb rész, mert ilyenkor már nem a tolvajt kell keresni, hanem azt kell eldönteni, ki számít jogos tulajdonosnak egy olyan rendszerben, ahol a blokklánc átlátható, a jog viszont sokszor brutálisan bonyolult.
D.B. vs. Coinbase: másfél éve befagyasztva
Egy Puerto Ricóban élő befektető, akit a bírósági dokumentumokban csak „D.B.” néven említenek, szövetségi bírósághoz fordult San Franciscóban, mert állítása szerint a Coinbase visszatartja a 2024 augusztusában tőle ellopott DAI-t.
A támadás az Inferno Drainer nevű phishing toolkit segítségével történt. A támadó egy hamis DeFi Saver bejelentkezési oldalt hozott létre, D.B. pedig aláírta a megtévesztő tranzakciót.
Az on-chain nyomozó ZachXBT azonosította először az ügyet, az áldozat pedig ezt követően több blockchain-forenzikai céget is megbízott, amelyek végül egy Coinbase-fiókig követték vissza a lopott összeget.
A Coinbase 2024 decemberében valóban befagyasztotta az összeget. A probléma ott kezdődik, hogy másfél évvel később még mindig nem adta vissza, arra hivatkozva, hogy ehhez hivatalos bírósági végzés szükséges.
D.B. most éppen ezt próbálja megszerezni, miközben olyan vádakkal is illeti a Coinbase-t, mint a jogalap nélküli gazdagodás, mondván a vállalat az ő pénzét tartja magánál, kezeli, és közben profitálhat belőle, amihez elméletileg nem lenne joga.
Az intuitív igazságérzet azt mondja, hogy ha a pénz lopott, azonosították, és fizikailag is megvan, akkor vissza kell adni. A platform viszont úgy viselkedik, mint aki attól tart, hogy rossz embernek adja oda.
Lehet, hogy ez az óvatosság nem alaptalan, de majdnem két év egy zárolt számla esetében azért már elég nehezen magyarázható.
Észak-Korea áldozatai vs. a KelpDAO áldozatai
Az Aave körüli jogi harc ennél is összetettebb lett. Az április 18-i KelpDAO-exploit után az Arbitrum Security Council befagyasztott 30.766 ETH-t, nagyjából 71 millió dollár értékben, amelyet az Aave, a Lido, a Mantle és az EtherFi koalíciója a károsultak kártalanítására szánt. Az Arbitrum DAO-szavazáson 100%-os támogatás érkezett a visszatérítésre.
Aztán május 1-jén egy New York-i bíróság megállította az egész folyamatot.
A Gerstein Harrow LLP ügyvédi iroda a Kim-család megbízásából lépett fel, és itt olyan amerikai állampolgárokról van szó, akiknek a hozzátartozóit Észak-Korea ölte meg, és akik 2015-ben előbb 300 millió, majd összességében 877 millió dolláros jogerős ítéletet kaptak az Egyesült Államokban Észak-Koreával szemben.
Az érvelés szerint a KelpDAO-hack mögött a Lazarus Group állt, amit a LayerZero is elismert, így a visszaszerzett ETH technikailag észak-koreai tulajdonnak minősülhet, és emiatt lefoglalható.
Az Aave reakciója erre rövid volt, de nehéz vele vitatkozni:
„A tolvaj nem tulajdonosa annak, amit ellopott.”
És valóban, morálisan ez teljesen logikus.
A jog és a moralitás különböző irányba mutat
Pontosan ettől válik az egész ennyire nyomasztóvá. A blokkláncon látszik, merre ment a pénz, követhető, visszafejthető, és sok esetben technikailag megállapítható, ki a jogos tulajdonos.
A bíróságoknak viszont nem csak ezt kell nézniük. Azt is mérlegelniük kell, hogy a pénz kinél landolt, milyen korábbi jogerős ítéletek vannak érvényben, és hogy a befagyasztott vagyon adott esetben kinek a követeléseit szolgálhatja.
A morális reflex egyszerű: a KelpDAO károsultjaié legyen a pénz. A jogi valóság viszont ennél sokkal kellemetlenebb, mert szó szerint egymással versenyezteti az áldozati csoportokat.
Az egyik oldalon ott vannak a friss DeFi-károsultak, a másikon olyan amerikai családok, akik mögött évtizedes jogi ítéletek állnak.
Az Arbitrum Security Council „code is law” logikája így ütközött össze egy szövetségi bíró aláírásával.
A kripto világában a visszaszerzés sajnos nem egyenlő az automatikus visszaadással. Amint szolgáltatók, bíróságok és korábbi jogi követelések is belépnek a képbe, a „megmentett pénz” körül könnyen új tulajdonjogi háború indulhat.
A digitális eszközök világában néha még a megmentett vagyon körül is új rablás kezdődik, csak ez már nem a blokkláncon, hanem a tárgyalóteremben zajlik.
Olvastad már? Félelem és kapzsiság index: fordulóponthoz érhetett a kriptopiac
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. május 7. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. május 7.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.