A Ripple elnöke, Monica Long szerint 2026-ban az intézményi kriptohasználat végleg átlép a kísérleti szakaszból a gyakorlatiba.
A szabályozott infrastruktúra és az egyértelműbb szabályok egyre inkább a blokklánc felé vonzzák a bankokat, vállalatokat és piaci közvetítőket.
Január 20-i blogbejegyzésében Long négy fő hajtóerőt emel ki: a stablecoinokat, a tokenizált eszközöket, a letétkezelés konszolidációját és a mesterséges intelligencia által vezérelt automatizálást.
Stabilcoinok (Ripple USD) mint elszámolási réteg
Long központi előrejelzése szerint a stablecoinok többé nem „alternatív csatornaként” működnek, hanem a globális elszámolás alapjává válnak.
„A következő öt évben a stablecoinok teljesen beépülnek a globális fizetési rendszerekbe – nem alternatív csatornaként, hanem alapvetőként” – írta.
„Ez a változás nem elméletben, hanem a gyakorlatban történik, ahogy olyan nagy szereplők, mint a Visa és a Stripe, beépítik ezeket a rendszereket a meglévő folyamatokba” – tette hozzá.
Ezt a folyamatot összekapcsolta az amerikai politikai lendülettel, és azt állítja, hogy a GENIUS Act „megnyitotta a digitális dollár korszakát”.
A magas szintű megfelelést biztosító, amerikai kibocsátású stablecoinokat, köztük a Ripple USD-t (RLUSD) a programozható, éjjel-nappal működő fizetések és a piaci fedezetek új szabványaként mutatja be.
Long szerint „az OCC feltételes engedélye a Ripple National Trust Bank alapítására” szintén a Ripple megfelelési stratégiájának része.
Szerinte a közeljövő fő keresletét a B2B hajtja, nem a kiskereskedelem. Long olyan kutatásokra hivatkozik, amelyek szerint a B2B-fizetések tavaly a stablecoinok legnagyobb valós felhasználási területévé váltak.
Az évesített forgalom elérte a 76 milliárd dollárt, ami jelentős növekedés 2023 elejéhez képest. Úgy véli, a stablecoinok felszabadíthatják a likviditást és csökkenthetik a forgótőke-terheket.
Példaként említi az S&P 1500 vállalatainál lévő „több mint 700 milliárd dollárnyi” tétlen készpénzt és „több mint 1,3 billió eurót Európa-szerte”.
Intézményi jelenlét és tokenizáció
Long szerint a kriptovaluta egyre inkább pénzügyi infrastruktúraként működik, nem csupán spekulatív eszközként.
„A kripto már nemcsak befektetés, hanem a modern pénzügyek működési rétege” – írta.
„2026 végére a mérlegekben több mint 1 billió dollárnyi digitális eszköz lesz, és a Fortune 500-cégek fele hivatalos digitáliseszköz-stratégiát alakít ki.”
Azt írta, hogy a 2025-ös Coinbase felmérés szerint a Fortune 500 cégek 60%-a dolgozik blokklánc-projekteken. Megjegyezte, hogy „több mint 200 tőzsdei vállalat” tart bitcoint a pénztárában.
Kiemelte a „digitális eszközökkel foglalkozó treasury” cégek növekedését is. Ezek száma 2020-ban még csak négy volt, ma viszont már több mint 200-an vannak. Csak 2025-ben közel 100 új ilyen cég alakult.
A piaci struktúráról szólva Long a „fedezetek mobilitását” tartja kulcsfontosságú intézményi felhasználási területnek.
A letétkezelők és az elszámolóházak a tokenizációval modernizálhatják az elszámolást.
Várakozása szerint 2026-ban a „tőkepiaci elszámolások 5–10%-a” kerül blokkláncra.
Ezt a szabályozási lendület és a stablecoinok intézményi elterjedése is támogatja.
A letétkezelés összevonása felgyorsul
A hosszú távú kilátások szerint a digitális eszközök letétkezelése lesz az intézményi belépési pont. Azt jósolja, hogy a piac konszolidálódik, ahogy a letétkezelési szolgáltatások tömegtermékké válnak.
„Az M&A-aktivitás ebben a szektorban az érettség jele, nem pusztán a lendületé” – írta, utalva a 2025-ös 8,6 milliárd dolláros kripto M&A-értékre.
Szerinte a szabályozás arra ösztönzi a bankokat, hogy több letétkezelővel dolgozzanak.
Előrejelzése szerint „a világ 50 legnagyobb bankjának több mint fele” legalább egy új letétkezelői kapcsolatot épít ki 2026-ban.
Véleménye szerint a kripto és a hagyományos pénzügyek közelednek egymáshoz.
Ezt mutatja például a Kraken NinjaTrader-felvásárlása, valamint a GTreasury és Hidden Road megszerzése a Ripple részéről.
Ezek a lépések biztonságosabb, integráltabb intézményi folyamatok felé mutatnak.
A blokklánc és a mesterséges intelligencia találkozik
Long utolsó témája az automatizálás. Az okosszerződések és az AI-modellek folyamatosan kezelik a kincstári és vagyonkezelési folyamatokat.
„A stablecoinok és az okosszerződések lehetővé teszik, hogy a kincstárak valós időben kezeljék a likviditást, végrehajtsák a fedezeti felhívásokat és optimalizálják a hozamot az onchain repo-megállapodásokban, mindezt emberi beavatkozás nélkül” – írta.
Azt mondja, hogy az adatvédelmi technológia kulcsfontosságú a szabályozott bevezetéshez.
A „zero-knowledge proof” módszert említi, amely lehetővé teszi, hogy az AI kockázatot vagy hitelképességet értékeljen anélkül, hogy érzékeny adatokat fedne fel.
Long fő állítása, hogy 2026 fordulópont lesz: a kísérletezést felváltja az infrastruktúra.
A stablecoinok elszámolásra és fedezetként fognak szolgálni. A tokenizáció megjelenik a pénzpiac alapfolyamataiban.
A letétkezelés a bizalom alapja lesz. A mesterséges intelligencia vezérelte automatizálás pedig hatékonyságot teremt.
Olvastad már? Miben tud segíteni a mesterséges intelligencia a kriptovaluták világában?
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. január 22. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. január 22.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.