Néhány éve még elképzelhetetlen volt, hogy a világ legnagyobb bankjai és vagyonkezelői komolyan foglalkozzanak kriptoval.
Ma már egészen más a helyzet. Bitwise adatai szerint a vezető pénzügyi intézmények 83%-a kínál valamilyen digitális eszközzel kapcsolatos szolgáltatást.
Az első lépések óvatosak voltak: kereskedési pultok, letétkezelés, kriptoalapok és ETP-k. Olyan megoldások, amelyek a hagyományos pénzügyi logikára épültek, csak új csomagolásban.
Most viszont megérkezett az igazi áttörés: a tokenizáció.
Ez már nem arról szól, hogy „hogyan férünk hozzá a kriptóhoz?”.
Hanem arról, hogy hogyan építjük újra a pénzügyi infrastruktúrát a blokkláncon.
A Goldman Sachs a JPMorgan át a Deutsche Bank és a Londoni Értéktőzsdé minden nagy szereplő elkezdte saját tokenizációs programját.
A cél egyszerű: a valós világból származó eszközök — államkötvények, alapok, ingatlanok, hiteltermékek — programozható blokkláncos formában történő újraalkotása.
A piac mérete pedig mindent elmond: a tokenizált eszközök értéke 2025-ben 0,6 billió dollár, 2033-ra viszont majdnem 19 billió dollár lehet.
Ez nem hype. Ez struktúraváltás.
Miért pont a tokenizáció lett az intézmények kedvence?
A hagyományos pénzügyi rendszert évtizedek óta ugyanazok a problémák gyötrik: lassú elszámolások, manuális folyamatok, rengeteg közvetítő és elképesztően magas költségek. A tokenizáció mindhárom fronton előnyt ad.
A blokklánc-alapú elszámolás azonnali, automatikusan ellenőrizhető és töredékébe kerül a banki infrastruktúrának.
Egy tokenizált államkötvény vagy hiteltermék ráadásul darabolható, így sokkal szélesebb befektetői kör számára válik elérhetővé.
A 24/7 likviditás pedig olyan előny, amiről a tradicionális piacok csak álmodhatnak.
Nem kell várni a tőzsde nyitására vagy órákig elszámolásra — a tokenizált eszközök a nap bármely pontján mozgathatók.
És ez még csak a kezdet. A tokenizáció nem egyszerűen hatékonyabbá teszi a meglévő piacokat: új termékeket, új elosztást, új modelljeit teremti a tőkének.
A globális pénzügyi rendszer áthuzalozása elkezdődött
Ha az intézmények folytatják ezt az irányt, a következő évtizedben drámai átalakulás jöhet.
A tőkepiacok ma széttöredezettek, joghatóságokhoz kötöttek és rengeteg közvetítőn keresztül működnek. A tokenizált infrastruktúra ennek jó részét kiváltja.
Az eszközök programozhatóvá válnak, a kibocsátás egyszerűbb lesz, a megfelelőség beépül a kódba.
Ez hatékonysági evolúció, amely egyszerűen a blokkláncot választja eszköznek.
És a szabályozók már reagálnak. A következő években ez lesz a legfontosabb: mely országok tudnak olyan törvényi környezetet kialakítani, amelyben a tokenizáció zavartalanul skálázható.
De akadnak akadályok is
A lendület ellenére néhány dolog még visszatartja a teljes áttörést.
Az egyik legnagyobb gond az interoperabilitás. A privát láncok, publikus láncok és banki belső rendszerek ma még sokszor nem beszélnek egymással.
Ha a tokenizáció ugyanabba a fragmentált csapdába fut bele, mint a TradFi, az visszavetheti a növekedést.
A másik kihívás a szabályozás.
A legtöbb ország még mindig próbálja kitalálni, hogy a tokenizált eszközök hol férnek el a jelenlegi törvényekben.
A harmadik pedig a letétkezelés, amely jóval komplexebb feladat blokkláncon, mint a hagyományos papír-alapú vagy elektronikus eszközöknél.
De ezek nem megoldhatatlan kérdések. Sokkal inkább olyan akadályok, amelyeket az elsőként lépő országok és intézmények előnnyé alakíthatnak.
A kriptoipar sokszor futott már neki a „következő nagy ugrásnak”, de a tokenizáció az első olyan trend, ami tényleg a pénzügyi rendszer alapjait érinti.
Nem arról szól, hogy ki vesz bitcoint vagy hogyan mozog egy altcoin, hanem arról, hogy mi lesz a globális pénzügyi infrastruktúra új nyelve. Lehet, hogy a hype később jön — de az irány most már egyértelmű.
Ma a világ legtöbb tokenizált eszköze amerikai államkötvény — vagyis a legtradicionálisabb pénzügyi termékek azok, amelyek leggyorsabban költöznek át a blokkláncra.
Olvastad már? A Grayscale szerint a Chainlink lehet a tokenizáció központi infrastruktúrája
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként célom, hogy a kriptovilág mindenki számára érthető legyen. Szenvedéllyel követem a piac változásait, és igyekszem naprakészen, emberi nyelven átadni a lényeget. Hitelesen, egyszerűen – pont úgy, ahogy szeretném én is olvasni.
📅 Megjelenés: 2025. november 23. • 🕓 Utolsó frissítés: 2025. november 23.
✉️ Kapcsolat: [email protected]