A közelmúltban benyújtásra kerültek az Országgyűléshez azok a törvényjavaslatok, amelyek a kriptoeszközökkel kapcsolatos információcsere magyar jogrendbe való beépítését célozzák.
A tervezetek várhatóan jövő év elején lépnek hatályba, és innentől kezdve a magyar adóhatóság a külföldi országban végzett kriptoügyleteinkről is tudni fog.
De vajon lehetséges, hogy a NAV részletesebb információkkal fog rendelkezni a kriptoügyleteinkről, mint mi magunk? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője válaszol a kérdésekre.
Mi fog történi és mikortól?
A Parlament előtt lévő és valószínűleg 2026. január 1-ig életbe lépő jogszabályok az EU úgynevezett DAC-8 irányelve, valamint az OECD által kidolgozott Crypto-Asset Reporting Framework (CARF) rendelkezésein alapulnak, amelyek EU-s valamint globális szinten teremtik meg a kriptoeszközökre vonatkozó adatcsere-mechanizmust.
A törvényjavaslatcsomag szerint a kriptoeszköz-szolgáltatók automatikusan adatot fognak küldeni az adóhatóságoknak többek között az ügyfelek tranzakcióiról, egyenlegéről és éves forgalmáról.
A magyar adóhatóság így a külföldi platformokon történt ügyleteket is megismerheti.
A rendszer a DAC-8 esetében az EU-s tagállamokra, míg a CARF esetében az egyezményes országokra fog kiterjedni.
Aki tehát el akarja kerülni az adatszolgáltatást, csak olyan országban tudna kriptot tartani, amely sem az EU-nak, sem a CARF-rendszernek nem tagja – az ilyen országok száma azonban egyre csökken (jelenleg ilyen ország még pl. Argentína, India és Panama).
A hatóságok közötti tényleges adatcsere mindkét rendszer esetében 2027-ben fog elindulni, amelynek keretében a 2026-os adóévről fognak adatokat cserélni az adóhatóságok.
Ez azt jelenti, hogy a 2026-ban az egyezményes országokban végzett kriptoügyletekről a NAV először 2027 folyamán fog adatot kapni.
Saját nyilvántartás: még fontosabb, mint eddig
„A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy az adózók saját felelőssége a nyilvántartás pontos vezetése” – mondja Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvédje.
Ennek teljesítése ugyanakkor nem könnyű, mivel az ilyen tranzakciók jellemzően nem belföldi befektetési szolgáltatók közreműködésével valósulnak meg.
Ezenfelül a felhasználók gyakran több platformon, eltérő devizanemekben bonyolítanak le ügyleteket, ami tovább nehezíti a tranzakciók teljes körű és pontos nyilvántartását.
Mindezek mellett elemi érdeke mostantól az adózóknak a nyilvántartások vezetése – nincs annál kellemetlenebb (és drágább) dolog, ha kiderül, hogy az adóhatóság többet tud az ügyleteink feltételeiről, mint mi magunk.
Mi várható?
Előreláthatólag el fog telni valamennyi idő aközött, hogy a NAV megkapja a külföldi adatokat, azokat értékeli, majd összeveti a magyar adóbevallásokban szereplő adatokkal.
De mi fog történi akkor, ha a NAV és az adózó adatai között eltérés van? A korábbi nemzetközi adatcsere-mechanizmusok tapasztalatai alapján ilyen esetekben a NAV várhatóan ún. „támogató eljárást” indít, amely egyfajta önellenőrzésre ösztönző folyamat.
Ez lehetőséget ad az adózónak arra, hogy a NAV rendelkezésére álló adatok alapján – ha így dönt – pótlólag bevallja a korábban kifelejtett kriptojövedelmeket vagy a hibás kalkulációkat helyesbítse.
A jogszabályok nem fűznek szankciót ahhoz, ha ez az utólagos helyesbítés elmarad.
Azonban ilyenkor az adózó joggal számíthat adóhatósági ellenőrzés megindítására, amely során a NAV az adóhiány megfizetésére való kötelezésen túlmenően komoly adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhat.
„A benyújtott törvényjavaslat új korszakot nyit a kriptoeszközök adóztatásában. Aki átláthatóan, pontos nyilvántartással és jogkövetően működik, arra az információcsere várhatóan nem lesz hatással. Aki viszont abban bízik, hogy a NAV úgysem látja a külföldi kriptojövedelmét, az 2027-től komoly meglepetésekre számíthat” – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője.
Olvastad már? A Gemini új nagy dobása egy saját fogadási piac indítása lesz?
Forrás: prolawyer.hu
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Nem árfolyamokra és napi zajra fókuszálok, hanem arra, hogyan hat a digitális pénz és az új gazdasági gondolkodás a hétköznapi életre. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni.
📅 Megjelenés: 2025. november 6. • 🕓 Utolsó frissítés: 2025. november 6.
✉️ Kapcsolat: [email protected]