A bitcoin teljes kínálata 21 millió BTC-ben van rögzítve. Ez a felső határ nem módosítható a protokoll konszenzusát megtörő változtatás nélkül.
Ez a korlát a protokoll szintjén van érvényben, és kulcsfontosságú a bitcoin értékajánlata szempontjából mint deflációs eszköz.
2025 májusáig körülbelül 19,6 millió bitcoin került kibányászásra. Ez a teljes készlet mintegy 93,3%-a. Nagyjából 1,4 millió BTC maradt hátra, ezek nagyon lassan fognak „világra jönni”.
Ennek az egyenlőtlen eloszlásnak az oka a bitcoin exponenciális kibocsátási üteme, amit egy esemény, a feleződés szabályoz.
Amikor 2009-ben elindult a bitcoin, a blokkjutalom 50 BTC volt. Minden 210.000 blokk után – vagyis körülbelül négyévente – ez a jutalom a felére csökken.
Mivel a kezdeti jutalmak nagyon magasak voltak, 2020 végére a teljes készlet több mint 87%-át kibányászták.
Minden egyes feleződés jelentősen csökkenti az új érmék kibocsátásának ütemét. Emiatt több mint egy évszázadba telik majd a maradék 6,7% kibányászása.
A jelenlegi becslések szerint 2035-re a bitcoin 99%-át kibányásszák. Az utolsó satoshik viszont csak 2140 körül készülnek el, a jutalom exponenciális csökkenése miatt.
Ez a mesterséges hiány, egy megváltoztathatatlan kínálati korláttal párosulva, teszi a bitcoint hasonlóvá az olyan fizikai árucikkekhez, mint az arany.
A bitcoin azonban még kiszámíthatóbb: az arany kínálata évente körülbelül 1,7%-kal nő, míg a bitcoin kibocsátási üteme átláthatóan csökken.
A bitcoin kínálati görbéje nem végződik hagyományos módon. Egy aszimptotikus pályát követ – ez egyfajta gazdasági „Zénón-paradoxon”. A jutalmak fokozatosan csökkennek, de sosem érik el a nullát.
A bányászat várhatóan 2140-ig tart. Addigra a 21 millió BTC több mint 99,999%-át kibocsátják.
A kínálati korláton túl: hogyan teszik az elveszett érmék a bitcoint még ritkábbá
Bár a bitcoin teljes készletének több mint 93%-át már kibányászták, ez nem jelenti azt, hogy ezek közül mind elérhető.
Jelentős részük végleg kiesett a forgalomból. Elveszett jelszavak, eltűnt tárcák, megsemmisült merevlemezek vagy olyan korai felhasználók miatt, akik soha többé nem nyúltak az érméikhez.
A Chainalysis és a Glassnode becslései szerint valószínű, hogy 3,0–3,8 millió BTC – a teljes készlet 14–18%-a – örökre elveszett.
Ebbe beletartoznak olyan ismert, inaktív címek is, mint például az, amelyről úgy vélik, hogy Satoshi Nakamotóhoz tartozik. Ez az egy cím több mint 1,1 millió BTC-t tartalmaz.
Ez azt jelenti, hogy a bitcoin valódi forgalomban lévő készlete inkább 16-17 millió lehet, nem pedig 21 millió.
Mivel a bitcoin vissza nem szerezhető módon lett tervezve, az elveszett érmék örökre elvesznek. Ez idővel véglegesen csökkenti a kínálatot.
Most hasonlítsuk ezt össze az arannyal! A világ teljes aranykészletének körülbelül 85%-át már kibányászták — nagyjából 216.265 tonnát a World Gold Council szerint —, de szinte mind forgalomban van, vagy trezorokban, ékszerekben, ETF-ekben és jegybankoknál található.
Az arany újraolvasztható és újrahasznosítható. A bitcoint viszont nem lehet visszahozni, ha elvész a hozzáférés.
Ez a megkülönböztetés különleges szűkösséget ad a bitcoinnak. Kínálata nemcsak megáll a növekedésben, hanem lassan csökken is.
Ahogy a bitcoin érik, egyre inkább az aranyhoz hasonló pénzügyi szakaszba lép. Alacsony a kibocsátása, koncentrált a tulajdonosi kör, és nő a keresletérzékenysége.
De a bitcoin ennél is tovább megy. Kínálata szigorúan korlátozott, az elveszett érmék végleg eltűnnek, és az elosztása nyilvánosan ellenőrizhető.
Ez többféle következményhez vezethet:
- Fokozott áringadozás, mivel a rendelkezésre álló kínálat egyre korlátozottabbá és érzékenyebbé válik a piaci keresletre.
- Nagyobb hosszú távú értékkoncentráció azok kezében, akik továbbra is aktívak és biztonságosan tárolják a kulcsaikat.
- Likviditási prémium, ahol a ténylegesen elkölthető BTC magasabb effektív értéken kereskedik, mint a szunnyadó kínálat.
Szélsőséges esetekben ez kettéválást okozhat a „forgalomban lévő BTC” és az „elérhetetlen BTC” között.
Az előbbi gazdaságilag fontosabbá válhat, különösen likviditáshiány vagy gazdasági válság idején.
Mi történik, ha a bitcoint teljesen kibányásszák?
Sokan úgy gondolják, hogy ahogy csökken a bitcoin blokkjutalma, a hálózat biztonsága is romlik.
A gyakorlatban azonban a bányászat gazdasága sokkal alkalmazkodóbb és ellenállóbb ennél.
A bitcoin bányászatát egy önszabályozó visszacsatolási rendszer irányítja. Ha a bányászat nem jövedelmező, a bányászok kilépnek a hálózatból. Ez nehézségiszint-módosítást vált ki.
Minden 2016 blokk után (körülbelül kéthetente) a hálózat újraszámolja a bányászat nehézségét. Ehhez az úgynevezett nBits paramétert használja.
A cél, hogy a blokkok létrehozása mindig körülbelül 10 percenként történjen, függetlenül a bányászok számától.
Ha a bitcoin ára csökken, vagy a jutalom túl alacsony a költségekhez képest, a kevésbé hatékony bányászok kiszállnak.
Ez csökkenti a nehézségi szintet, így olcsóbbá válik a működés a bennmaradók számára.
Az eredmény egy önszabályozó rendszer, amely folyamatosan egyensúlyba hozza a részvételt és a jutalmakat.
Ez a mechanizmus már nagyszabású tesztelésen is átesett. Miután Kína 2021 közepén betiltotta a bányászatot, a bitcoin globális hashrátaértéke néhány hét alatt több mint 50%-kal csökkent.
A hálózat mégis zavartalanul működött tovább. Pár hónapon belül a hashráta teljesen helyreállt, mivel a bányászok olyan országokba költöztek, ahol olcsóbb az energia és kedvezőbbek a szabályozások.
Lényeges szempont, hogy az alacsonyabb jutalom nem feltétlenül veszélyezteti a hálózat biztonságát. A bányászatot a haszonkulcs határozza meg, nem a BTC mennyisége.
Amíg a piaci ár fedezi a számítási kapacitás költségét — akár 0,78125 BTC blokkonként (a 2028-as feleződés után) vagy kevesebb mellett is —, a bányászok továbbra is biztosítják a hálózatot.
Más szóval, nem a jutalom nagysága számít, hanem hogy a bányászat nyereséges marad-e a költségekhez képest. És a bitcoin beépített nehézségi szintje miatt ez általában így is van.
Még száz év múlva is, amikor a blokkjutalom a nullához fog közelíteni, a hálózatot valószínűleg továbbra is védeni fogja az akkori díjak, alapösztönzők és infrastruktúra-hatékonyság kombinációja.
De ez még messze van. Addig is a jelenlegi rendszer — a hashráta alkalmazkodik, a nehézség újra kiegyensúlyozódik, a bányászok pedig igazodnak — továbbra is a bitcoin egyik legerősebb eleme marad.
asd /> 1
2024. április 20-án, a Runes protokoll indulása után például a Bitcoin-bányászok több mint 80 millió dollárt kerestek tranzakciós díjakból egyetlen nap alatt.
Ez meghaladta a blokkjutalmakból származó 26 millió dollárt. Ez volt az első alkalom a bitcoin történetében, hogy a tranzakciós díjak önmagukban túlszárnyalták a napi bányászbevétel blokkjutalmát.
A Bitcoin-bányászat jövője: energiafogyasztás
Gyakori tévhit, hogy a bitcoin árának emelkedése végtelen energiafelhasználást okoz. Valójában a bányászatot a nyereségesség korlátozza, nem pusztán az ár.
Ahogy a blokkjutalmak csökkennek, a bányászok egyre kisebb haszonkulccsal dolgoznak. Ezért a lehető legolcsóbb és legtisztább energiát keresik.
Kína 2021-es bányászati tilalma óta a hashráta Észak-Amerikába és Észak-Európába vándorolt.
Ezeken a helyeken a bányászok felesleges víz-, szél- és kihasználatlan hálózati energiát használnak.
A Cambridge Centre for Alternative Finance szerint a Bitcoin-bányászat 52–59%-a már megújuló vagy alacsony kibocsátású energiaforrásokra támaszkodik.
A szabályozások tovább erősítik ezt a trendet. Több helyen ösztönzik a tiszta energiás bányászatot, vagy büntetik a fosszilis megoldásokat.
Ráadásul az az elképzelés, hogy a magasabb BTC-árak mindig több energiát jelentenek, téves.
A bitcoin önszabályozó rendszerként működik: a több bányász növeli a nehézségi szintet, ez csökkenti a hasznot, és korlátozza az energiafelhasználás növekedését.
A megújuló energián alapuló bányászatnak megvannak a maga kihívásai.
Azonban egy fosszilis energiával hajtott, végtelenül növekvő hash-erőforrás disztópikus jövője egyre valószínűtlenebb.
Olvastad már? Újra trónon a Pump.fun – a legjövedelmezőbb platform visszatért
SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.