A kriptopénzek világában elengedhetetlen a folyamatos tanulás. A technológia szédítő ütemben fejlődik. A kriptopénzek rengeteg olyan területtel rendelkeznek, amelyekről érdemes többet megtudni.

Legyen szó technológiáról, értékteremtésről, biztonságról, monetáris elméletről, esetleg közgazdaságról, szinte mindenben tudnak valami újat felmutatni.

Jelen cikk elsősorban az elméletre összpontosít. Pontosabban a különféle tokenek közötti alapvető különbségekre.

Security token (értékpapírtoken)

Ha megpróbálkozunk a „security” szó lefordításával, minden bizonnyal minden szótár és fordítóprogram a szó magyar megfelelőjét, vagyis a „biztonság”-ot jelenítené meg.

Ez azonban könnyen tévútra vezetheti a laikus szemlélőt. Ha úgynevezett „security token”-ekről beszélünk, olyan tokenekre gondolunk, amelyek valamilyen, a kriptovilágban jelen lévő értékpapírt képviselnek.

A fogalom körülbelül 2016-ben jelent meg először, amikor az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) kijelentette, hogy a legtöbb ICO ugyanolyan jogi kategóriába esik, mint az értékpapírok (securities).

Jay Clayton SEC-elnök szerint abban esetben, ha valamit tokennek vagy érmének is neveznek, miközben rendelkezik az értékpapírok tulajdonságaival, valójában értékpapírként kezelendő.

Véleményét ezzel magyarázta:

„Ha a befektető valamilyen ICO-ba valamennyi pénzösszeget helyez, a befektetés értéke pedig csakis attól függ, hogy az adott társaság hogyan teljesít, az ICO értékpapírnak minősül”

Az SEC-nek más okai is vannak arra, hogy minden ICO-t egy kalap alá vegyen. Mégpedig az, hogy az értékpapíroknak rendkívül szigorú törvényeknek kell megfelelniük.

Ha tehát hivatalosan is kijelentik, hogy az ICO-k márpedig értékpapírok, akkor az ilyen projekteket rendkívüli szabályozásoknak vethetik alá.

Utility tokeny

Az utility tokenek, vagy más néven felhasználói/haszontokenek a piacon fellelhető tokenek igencsak nagy csoportját alkotják. Úgy is definiálhatnánk őket, mint olyan tokenek, amelyek a jövőben megkönnyítik valamilyen szolgáltatáshoz vagy termékhez való hozzáférést.

Ezeket a kriptopénzeket tehát nem feltétlenül kell befektetésként kezelni. Ha az adott projekt fejlesztésében betartanak bizonyos irányelveket, nem fordulhat elő, hogy értékpapírként tekintsenek rá a hatóságok.

Vinny Lingham, a Civic vezérigazgatója úgy véli, hogy jelenleg csak néhány sikeres haszontoken létezik (természetesen nem feledkezett meg magáról a Civicről sem).

„A Civic egymilliárd olyan haszontokent hozott létre, amelyek megkönnyítik a lakosok személyazonosságával kapcsolatos adatellenőrzést. Mindezt egy decentralizált ökoszisztéma teszi lehetővé.”

Ezeknek a tokeneknek egy adott rendszerben van még egy nagyon karakterisztikus pénzbeli tulajdonságuk.

Elszámolási egységként működnek. Éppen ezért érvényes, hogy minél nagyobb a hálózat, annál nagyobb értéke van a tokennek, amelyet a tokenek számának maximális száma is okoz.

Lehet érdekel: Internet of Things – A nagy játékosok

A már említett Civicen túl ebbe a kategóriába tartozik még például a Storj vagy a Filecoin is.

Forrás: kryptomagazin.sk

Kiemelt kép: medium.com


Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon .

Legyen szép estétek! 🙂