Mielőtt az AI megérkezett, a bitcoin-bányászatról valószínűleg egy hangos, forró és rengeteg áramot zabáló raktárépület jutott eszébe mindenkinek, ahol gépek ezrei próbálnak egy matematikai lottón nyerni.
Ez a hely tényleg létezik. De időközben kicsit kibővült, és a bányászok már nem egyszerűen „kriptós cégeknek” akarják eladni magukat a befektetőknek, hanem a mesterséges intelligencia, az AI-korszak nélkülözhetetlen háttérországának.
Ezt hívja a Wall Street „AI pivotnak”, aminek a kimenetele mindannyiunk számára meghatározhatja, mennyire lesz gyors és olcsó a jövő technológiája.
Több, mint egy egyszerű bitcoin bánya
A legérdekesebb fordulat, ami most a tőzsdén történik, az, hogy a nagybefektetők már egyáltalán nem kriptós cégként tekintenek ezekre a bányász-cégekre. A The Block legfrissebb elemzése és a Wall Street-i bankházak, mint a Benchmark vagy a TD Cowen sorra adják a „vétel” minősítést azoknak a vállalatoknak, akik a digitális pénz előállítása felől az AI-infrastruktúra építése felé mozdulnak. A Morgan Stanley nevű óriásbank idén tavasszal még ennél is tovább ment, és úgy fogalmazott, hogy a bitcoin-bányászokat mostantól úgy kell értékelni, mint kritikus energia- és adatközpont-infrastruktúrát.
Ez a kisbefektetők számára azért hatalmas sztori, mert hirtelen kiderült, hogy a korábban sokat szidott bányász-biznisznek van valami olyasmije, amiért az AI-óriások ölni tudnának. Van kész áramkapcsolatuk a hálózathoz, vannak óriási hűtött csarnokaik, és pontosan tudják, hogyan kell ipari méretű számítógép-parkokat üzemeltetni. És mivel az egész elektromos, az a csoda, hogy még senki nem biggyesztette rá a “zero emission” matricát.
Szóval ez papíron mind gyönyörű, de a kevésbé romantikus igazság az, hogy egy ASIC bányászgépet lecserélni egy mesterséges intelligencia szerverre iszonyatosan drága és logisztikailag pokolian nehéz feladat. Főleg akkor, ha több ezerszer kell megcsinálni.
Mit érez mindebből a hétköznapi ember?
A kérdés az, hogy mi köze van ehhez egy átlagembernek? Nagyon is sok. Az AI szolgáltatásoknak (mint amilyen mondjuk a ChatGPT, vagy az AI asszisztensek, az agentek) felfoghatatlan mennyiségű szerverre van szükségük ahhoz, hogy gyorsan és olcsón tudjanak nekünk válaszolni. És a szerverekhez áram kell.
Csakhogy a Morgan Stanley egyik ijesztő jelentése szerint az Egyesült Államok hatalmas, 45 gigawattos áramellátási hiánnyal fog küzdeni 2028-ra, még akkor is, ha teljesen optimisták vagyunk a nukleáris és gázenergia bevonásában. Vagyis az AI-verseny most már sokkal inkább egy kőkemény villamosenergia-sztori, mintsem szoftverfejlesztés. Megvannak a modellek. Épülnek az adatközpontok. Ami viszont nem épül elég gyorsan, az az áramhálózat.
A bitcoin-telepek egyik legnagyobb előnye éppen az úgynevezett „time-to-power”, tehát az a tény, hogy ők azonnal tudnak energiát adni, nem kell éveket várni a hálózati csatlakozási engedélyekre, vagy konkrétan arra, hogy meglegyen az áramellátás, mert ezek már eleve megvannak a bányászat miatt.
Ha ezek a bányák tényleg képesek olcsóbban és gyorsabban számítási kapacitást adni az AI-fejlesztőknek, abból a hétköznapi felhasználó annyit fog érezni, hogy az AI-eszközök nem akadnak le állandóan, sokkal gyorsabbak lesznek, és a hatalmas verseny miatt az előfizetések ára is drasztikusan csökkenhet.
Amikor az „AI pivot” dollármilliárdokat jelent
Hogy mekkora üzletről beszélünk, azt a Bernstein nevű brókercég friss elemzése mutatta meg a legjobban. Csak eddig több, mint 90 milliárd dollárnyi értékben kötöttek szerződéseket a piacon olyan AI-adatközponti projektekre, összesen mintegy 3,7 gigawatt kapacitással, amik valamilyen formában kötődnek a bányászokhoz.
És ez még csak a jéghegy csúcsa, hiszen a bányászok együttesen több, mint 27 gigawattnyi áramkapacitás felett ülnek, már most. Az AI-nak pedig nagyon, nagyon kellene az az áram. Ezek a cégek tehát egy csapásra egyszerű mellékszereplőkből az AI-felhőszolgáltatók, chipgyártók és techóriások legfontosabb stratégiai partnereivé váltak.
Pont ettől a hatalmas pénzesőtől lesz iszonyatosan nehéz eldönteni a közeljövőben, hogy melyik cég csinál valódi üzleti fordulatot, és melyik árul csak üres ígéreteket. Ha a cégek be tudják bizonyítani, hogy tényleg stabil bevételeik vannak ebből az AI-hostingból, akkor ez az egész sztori hatalmas siker lesz, a befektetők örülnek, a cégek örülnek, és a felhasználók is örülnek.
De ha a csillogó PR-szövegek mögött csak a befektetők pénzének elégetése, csúszások és technológiai kudarcok lesznek, akkor az átlagember csak azt fogja megérezni ebből az egészből, hogy a technológiai forradalom megint drágább és lassabb lett, mint ahogy azt beharangozták.
Olvastad már? A Kalshi heti volumene átlépte a 4 milliárd dollárt
Kriptopiaci kutató, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Tűz. Kerék. Gőzgép. Bitcoin.
📅 Megjelenés: 2026. május 21. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. május 21.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.