Kazahsztán komoly fordulóponthoz érkezett a digitális gazdaságában. Kassym–Jomart Tokajev elnök aláírta az ország mesterséges intelligenciára és digitalizációra vonatkozó frissített törvényeit, amelyek jóval tisztább szabályokat hoznak a digitális eszközök kezelésére.
A módosítások 60 nappal a kihirdetés után lépnek hatályba, és lényegében átrendezik a kriptobányászatról alkotott eddigi képet.
Kazahsztán megszünteti a kriptobányászati korlátokat
Eddig az AIFC, az Astana International Financial Centre, egyfajta speciális gazdasági övezet volt az egyetlen hely, ahol hivatalosan, engedéllyel lehetett bányászni és kriptót váltani.
Ez most megváltozik, az ország egész területén legálissá válik a szabályozott kriptoaktivitás.
A szakértők elmondták, hogy az új szabályozás két fő elemből áll, az egyik az AI-törvényekkel hangolja össze a meglévő jogszabályokat, a másik pedig a személyes adatok, a termékcímkézés és az információbiztonság szabályait szigorítja.
A törvények célja, hogy jobban védjék a lakosságot, ez alapján pedig az adatkezelési hozzájárulásnak időben korlátozottnak kell lennie, csak a megadott célra érvényes, és bármikor visszavonhatónak kell lennie.
A legfontosabb újdonság azonban a kriptobányászat új besorolása.
Többé nem minősül digitális eszközforgalomnak, vagyis a bányászok, legyen szó cégekről vagy magánszemélyekről, szabadabban végezhetik a tevékenységüket.
Sőt, már nem kötelező a kibányászott coinok többségét AIFC-tőzsdéken értékesíteniük, ami hatalmas pénzügyi mozgásteret ad nekik.
Miért pont most lépett Kazahsztán?
A válasz egyszerű, és a kulcsszó az energia. Miután Kína 2020-ban kitiltotta a kriptobányászatot, rengeteg bányász költözött át Kazahsztánba az olcsó áram miatt.
Ez viszont elképesztő terhelést okozott a hálózaton.
A KEGOC, az országos áramszolgáltató szerint a délkeleti régióban az áramfogyasztás mindössze kilenc hónap alatt 12%-kal ugrott meg, ami kb. 1500 megawattot jelentett, nagyjából annyit, amennyit egész Almati igényel.
Ennek következményei is lettek, mint például áramkorlátozások, energiaracionalizálás, és némi pánik a rendszerben.
Ezért a kormány új korlátokat fontolgat, az új bányászati létesítmények legfeljebb 1 megawattos kapacitással működhetnének, és ha a nemzeti szintű igény meghaladja a 100 megawattot, akkor ideiglenesen teljesen leállítanák az új engedélyek kiadását.
És mi történik eközben az USA-ban, a „Trump-korszakban”?
Miközben Kazahsztán felpörgeti a bányászatot, az Egyesült Államok pont az ellenkező irányba tart.
A 2024-es Bitcoin felezés után csökkentek a jutalmak, a bányászati nehézség nőtt, és a profitabilitás zuhant.
Az amerikai bányászok közül sokan korábban 50.000 dollár körüli árnál is nyereségesek voltak, most viszont közel 100.000 dolláros BTC mellett is küzdenek a magas energia- és hardverköltségek miatt.
Erre válaszul a Trump-adminisztráció és a Kongresszus gyorsított ütemben terjeszti ki a megújuló energiaforrásokat.
A napelemek, a szélerőművek, az akkumulátoros tárolás és a stabil nukleáris termelés miatt 2026-ra az USA áramtermelésének akár 62%-a is karbonmentes lehet, ami először szoríthatja háttérbe a földgázt.
Kína csendben újra nagyot lép
A Luxor 2025 Q4-es Hashrate Map jelentése szerint Kína újra előretört, a globális Bitcoin-hashráta 14,05%-át adja, amivel ismét a világ harmadik legnagyobb bányászati központjává vált.
A háttérben főleg Hszincsiang állhat, ahol továbbra is olcsó energia csábítja a bányászokat.
Közben az Egyesült Államok épp kilépett a kormányzati leállásból, ami egy rövid időre meg is lendítette a kriptópiacot, és újra előtérbe került több függőben lévő kriptós törvényjavaslat, no meg a decemberi Fed-kamatdöntés.
Globális kép: a kriptobányászat új erővonalai rajzolódnak ki
Kazahsztán új nyitása, az USA energiapiaci átalakulása és Kína csendes bányászati visszatérése egyértelműen mutatja, hogy a kriptobányászati szektor még mindig alakul, alkalmazkodik, és a szereplők folyamatosan új pozíciókat keresnek a globális játszótéren.
A szabályozási hullámok és a makrogazdasági bizonytalanságok ellenére egy dolog biztos, a kriptobányászat továbbra is olyan dinamika szerint működik, mint egy jól tuningolt rig, ha túlmelegszik, hűtik, ha pedig lelassul, újrapörgetik.
Olvastad már? Az USA új kriptotörvénye decemberben kerülhet szavazásra
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként célom, hogy a kriptovilág mindenki számára érthető legyen. Szenvedéllyel követem a piac változásait, és igyekszem naprakészen, emberi nyelven átadni a lényeget. Hitelesen, egyszerűen – pont úgy, ahogy szeretném én is olvasni.
📅 Megjelenés: 2025. november 20. • 🕓 Utolsó frissítés: 2025. november 20.
✉️ Kapcsolat: [email protected]